Néhány évvel ezelőtt Charlie osztályteremben ült, amikor elkezdett hangokat hallani. A hangok fekete pálcikaemberekből jöttek a füle mögül. Néha átlagos dolgokat mondanak, néha azonban szörnnyé változnak, és átveszik a hatalmát Charlie gondolatai felett.

Az életben nincsenek fekete-fehér dolgok, és míg a mások életét hajlamosak vagyunk sokkal könnyebbnek vélni a sajátunknál, mindenkinek megvan a saját keresztje, amit cipelnie kell. Van, akinek látványos a terhe, van, akinek nem, de mindenkinek vannak. És mivel nincsenek tiszta szituációk, el kell azt is fogadnunk, hogy a mérleg nyelve egyszer-egyszer jobban kileng. Főleg, ha lefelé. De az biztos, csak így van értelme a másik oldalnak is.