Napjainkra a 100 legnagyobb magyarországi cégből 78 már készít fenntarthatósági jelentést, 92 pedig rendelkezik dekarbonizációs stratégiával. Ezek a vállalatok évente több tíz- vagy százmillió forintot költenek például energiahatékonysági beruházásokra, kibocsátás-csökkentésre, munkavállalói jóléti programokra – vagyis ESG-vel kapcsolatos intézkedésekre.
Az ESG az angol „Environmental, Social, Governance” kifejezés rövidítése, környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat foglal magában.
„Egy olyan keretrendszert jelent, amely túlmutat a hagyományos üzleti mérőszámokon. Lehetővé teszi, hogy a különböző vállalatok hitelesen és átlátható módon szemléltessék a fenntarthatósági aktivitásaikat. Sokan leegyszerűsítik arra ezt a fogalmat, hogy ez egy fenntarthatósági jelentés, de az ESG ennél jóval több: egy felelős gondolkodásra épülő vállalati szemléletmód, ami arra fókuszál, hogyan tud az adott cég sokkal értékteremtőbb módon működni szociális és környezeti szempontból” – tájékoztat az egyre gyakrabban hallott mozaikszó jelentőségéről Torma András, a győri Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének vezetője.
A kötelező ESG-jelentéstételnek Magyarországon két fő formája van, az EU-szabályozás alapján működő Fenntarthatósági – más szóval ESG – jelentés, valamint a magyar ESG-törvény alapján szabályozott ESG-beszámoló. Az aktívabb nagyvállalati szegmenshez képest a kis- és középvállalkozások kapcsolódó kiadásai azért jóval szerényebbek: mindössze 4 százalékuk rendelkezik ESG-stratégiával és elmaradnak az uniós átlagtól a környezetvédelmi beruházásokban is. Ugyan a terület szabályozása átalakulóban van, a szakértő aláhúzza: maga a zöld átállás megkérdőjelezhetetlen és szükségszerű folyamat.
A győri egyetem úttörő a területen: elsőként indított egyetemi ESG-mesterképzést Magyarországon, sőt, kidolgozta a szak országos akkreditációját is.
„Felismertük, hogy a helyi – elsősorban autóipari – vállalatok, beszállítók hamar érintettek lesznek ezen a területen, ráadásul vállalati környezetmenedzsmentben jelentős tapasztalattal tudunk nekik segíteni” – fogalmaz Torma András, hozzátéve: az egyetem a cégektől folyamatosan érkező megkeresések hatására alapított egy céget is, ami ESG-, üzletviteli és fenntarthatósági tanácsadással is foglalkozik, például karbonlábnyom-számítást végez vagy fenntarthatósági stratégiát készít.
Az ESG-kérdések nagyjából 60 százaléka ugyan a környezeti témakörbe tartozik, de fontosak a társadalmi kategóriába tartozó ügyek is. Ilyen a társadalmi célú beszerzések kérdésköre: hogyan kapcsolódhatnak be a cégek értékteremtő folyamataiba társadalmi beszállítók, például megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások. Ugyancsak a társadalmi kérdéskörhöz tartozik többek között a gyermekmunka, a munkahelyi diverzitás, tehát többek között a nők és férfiak aránya a menedzsmentben, egyes munkakörökben, vagy épp a fizetésekben megmutatkozó különbségek.
Magának az egyetemnek is van fenntarthatósági stratégiája. A közvetlen hatások – megújuló energiahasznosítás, víztakarékosság – mellett rendkívül izgalmas a közvetett, szemléletformáló szerep: városi klímaexpótól a nyugdíjas egyetemig vagy fenntarthatósági öntevékeny hallgatói körig, fényszennyezés-méréstől az iskolai előadásokig számos olyan kezdeményezésük van, ami több ezer embert szólít meg. A tanszékvezető örömmel tapasztalja, hogy a hallgatók jelenlegi generációja rendkívül érdeklődő e témák iránt. Szeptembertől, szintén úttörőként, fenntarthatósági szakkollégiumot indítanak és még egy fenntarthatósági témájú szabadulószobát is működtetnek, többek között vállalati tréningekre és a hallgatók képzésére, ahol például szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó feladatokat kell megoldani vagy VR-szemüveggel különféle, fenntarthatósághoz kapcsolódó információkat kell megtalálni.
A fenntarthatóság a sok ezer embert vonzó fesztiválok esetében is kulcskérdés. Idén éppen a győri egyetem a házigazdája az EFOTT-nak, amely szintén úttörő a maga területén: elsőként a nagy magyar fesztiválok közül ESG-jelentést készített, segítve a hazai rendezvényszervező szektor fenntartható formálását.
„Az EFOTT nemcsak egy fesztivál, hanem a hallgatói élet és a felsőoktatás meghatározó szemléletformáló szereplője is. Az ESG-keretrendszeren belül nemcsak a környezetvédelemre, hanem a társadalmi felelősségvállalásra is hangsúlyt helyezünk. Kiemelt célunk, hogy olyan vállalati partnerekkel dolgozzunk együtt, akik nyitottak értékteremtő, a hallgatókat és a szélesebb közösséget segítő projektekre. Stratégiánkban számos kulcsterületen fogalmaztunk meg elérendő célokat: a fenntartható hulladékgazdálkodásban és energiahasználatban, a foglalkoztatásban, az egészség, biztonság, jólét területén, az oktatás-képzésben, a helyi gazdaságért tett erőfeszítésekben, a sokszínűségre, esélyegyenlőségre törekvésben, illetve az adatvédelemben is” – mondja Budai Marcell, az EFOTT sajtófőnöke.
Kiemelt kép forrása: Stocksnap
