Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én imádok főzni. Persze távolról sem vagyok profi, bőven van még mit tanulnom, de szerintem ez egy olyan alapvető dolog, amit mindenkinek illene elsajátítania, lehetőleg huszonéves korában.

Ám ahogy körbenézek, rendre azt tapasztalom, hogy a korosztályunk nagy részének fogalma sincs arról, mi fán terem egy bolognai spagetti, és ahelyett, hogy otthon dobnának össze valami egyszerű ételt, a jól bevált éttermek kínálatánál maradnak nap mint nap.

Szerintem elsősorban az, hogy gyakran egészen hihetetlen indokokat hallok, hogy miért nem tanult meg valaki főzni. Pedig hahó, emberek: nem kell Jamie Olivernek lenni a konyhában, de azért szerintem az a minimum, hogy felnőttként nem okoz gondot egy könnyű vacsora összedobása, és ha esetleg váratlanul beállít egy barátotok, akkor sem estek kétségbe, hogy mégis mit adjatok nekik enni…

A mi generációnk nem főz, hanem rendel – vagy éppen ellenkezőleg, most lettünk séfek csak igazán?

„Könnyű nekem, nem főzök – rendelek” – így hirdeti magát a legnagyobb, házhoz szállítással foglalkozó cég kajafronton. Azt mondják, mi – az Y és Z nemzedék tagjai – nem főzünk, inkább rendelünk, pedig ez így nem teljesen igaz. Nem volt még generáció, amelynek olyan lehetőségei lettek volna a konyhai kreativitás kiélésére, mint nekünk, és ezt – korábbi notórius rendelőként – én is folyamatosan érzékelem.

A teljes cikket ITT olvashatjátok.

Épp ezért úgy döntöttem, összegyűjtöm a leggyakrabban előforduló kifogásokat, és meg is cáfolom őket, hogy bebizonyítsam: főzni igenis hasznos, és itt az ideje, hogy ti is megtanuljatok, ha eddig kimaradt az életetekből!

Talán a leggyakoribb kifogás, amivel sokan igyekeznek megmagyarázni, miért kerülik el messziről a konyhát, az az időhiány. Oké, elismerem, ma már nem elvárható, hogy mindennap meleg, otthon készült étel kerüljön az asztalra, de azért azt ne mondja nekem senki, hogy nincs hétvégén egy-két szabad órája, hogy összedobjon valami egyszerűt… Főleg, ha még szuper tippeket is kaptok ehhez!

Azzal egyetértek, hogy nem mindenki mozog ugyanolyan otthonosan a konyhában. Ám a legnagyobb butaság, ha úgy gondoljátok, hogy egy-két sikertelen próbálkozás elég ahhoz, hogy kiderüljön: jobb messziről elkerülnötök a konyhát. Személy szerint én úgy gondolom:

Jó, persze, nem egy bonyolult francia ételre gondolok, de igenis vannak érthető szakácskönyvek, amik részletesen, képekkel illusztrálva is bemutatják a folyamatokat. Akkor mi is a probléma? Én nem látom…

Sokan mondják, hogy a főzés drága mulatság: elég bemenni a boltba, és máris szörnyülködhettek az alapanyagok borsos árain. Oké, de arra senki nem gondol, hogy mennyibe kerül minden egyes nap valamilyen gyorsétteremben múlatni az időt? A legtöbb étterem túlárazott, gyakran nem is épp alakbarát, az egészséges ételek pedig szintén nem számítanak olcsó mulatságnak. Ellenben ha mondjuk főztök egy zöldséges fogást, azt akár két napig is ehetitek, szóval összességében sokkal jobban jöttök ki anyagilag (is).

Na, ezzel a mondattal tényleg ki lehetne kergetni a világból: ha valaki azt mondja, hogy szerinte azért felesleges főzni, mert semmi „haszna” nincs a végeredménynek, mert pillanatokon belül eltűnik a több óra munka eredménye a tányérról.

Ilyenkor rendszerint megfordul a fejemben: téged nem érdekel, mit viszel be a szervezetedbe? Például nagyon nem mindegy, hogy ismeretlen eredetű és kétes minőségű mirelitkajákon tengetitek a napjaitokat, vagy házi koszton éltek, amibe tudjátok, hogy mi került, és honnan…

Persze lehet, hogy nem mindenki ért most velem egyet, és senkire nem akarom ráerőltetni az álláspontomat, ám én továbbra is hűségesen kitartok amellett, hogy főzni BÁRKI tud, feltéve, ha akar…

„Akkor sem fogok éhen halni, annál okosabb vagyok” – Felnőtté válásom újabb állomása érkezett el

Arra, hogy milyen baromi jó dolgunk volt otthon, akkor jövünk rá, amikor már elköltöztünk. Sajnos a ruhám a szennyesben marad, miután beledobtam, nincs kismanó, aki kimossa, kiteregesse, és szépen összehajtogatva visszategye a szekrényembe.

A cikk folytatásáért kattintsatok IDE!