Katona és indián, sellőlány és kiskutya. Műanyag figurák, amikkel órákig lehet játszani, a kezük pedig olyan, mint egy C betű. És amiket nem csak a gyerekek imádnak. A Playmobil-figuráknak évtizedek óta egyetlen riválisuk van. Ugye kitaláltátok, hogy mi ez: a legó. De vajon mi lehet a fröccsöntött játékok titka?
Nektek megvan az a szituáció, amikor a szüleitek rálépnek a földön sunyin megbújó vagy épp mindent betöltő apró kockákra vagy figurákra, majd ezredszer is megfenyegetnek vele, hogy ha nem pakoljátok el, akkor odaadják más, rendesebb gyerekeknek vagy épp kidobják a kukába. És gondolom, ti is sétáltatok már át mezítláb a harctéren, ami semmivel össze nem hasonlítható fájdalommal jár, de ti is megveszitek a csemetéiteknek az újabb és újabb szetteket.
Még akkor is, ha egy picurka dobozért több ezer forintot kell kiadnotok, a nagyobbak ára pedig akár egy havi fizetést is kitesznek. Mellékelve pedig mindig ott lapul egy katalógus is, hogy a soha véget nem érő gyűjtőszenvedélyt táplálni lehessen.
Mert hiába is próbálkoztak az eltelt évtizedek óta oly sokan, ennek a két játéknak nincsen valódi konkurenciája.
Szerepjátékok minifigurákkal
Hogy miért szeretik a szülők, az nem is kérdés, hiszen kis helyen elférnek, a gyerekek pedig órákon keresztül képesek eljátszani vele. Egyedül és barátokkal is. A lehetőségek tárháza pedig kimeríthetetlen, hiszen nemcsak különböző hajú, bőrszínű és ruházatú figurák, de miniatűr kiegészítők is társulnak a szettekhez. A témakörök ugyan, amik köré a játékok felsorakoznak, időről időre változnak, egyesek pedig örökre eltűnnek a boltok polcairól.
De a különböző karakterek képzeletországban igazán jól összeférnek, így a vadiúj sellő és az apuka öreg indiánja simán lehetnek szerelmesek egymásba.
A szerepjátékok fantáziafejlesztő és feszültségoldó funkciója nemcsak a gyerekek életében, de még a felnőtteknél is hasznosnak bizonyul. A gyűjtőszenvedély is hasonlóan kortalan. Sőt, az évek múlásával sokaknál csak fokozódik, így a Playmobil-figuráknak jelentős gyűjtőtábora van a nagykorúak körében is, akik rendszeresen szerveznek különböző találkozókat és kiállításokat.
Amit tilos!
Ha beruháztok egy nagyobb méretű Playmobil-összeállításba, egy dologra nem árt odafigyelnetek: egy állatkert, egy rózsaszín királylánypalota vagy bármilyen komplikáltabb helyszín összeszereléséhez akár több óra is szükséges, ezért soha, de soha ne dobjátok ki az építési sorrendet leíró brosúrát!
Ez a figyelmeztetés a legóra még inkább igaz, legalábbis akkor, ha szeretnétek még egyszer pontosan ugyanolyan repülőt, űrhajót, babaházat vagy bármi egyebet a több ezer téma közül összerakni, mert ha a színes leírás nagyvonalúan a kukában végzi a csomagolással együtt, nagy bajban vagytok. Na jó, mi már szereltünk össze űrlényeket szállító járgányt egy iPad segítségével.
Bármit, bármikor
A legónak egyébiránt épp abban rejlik a nagyszerűsége, hogy az elemeket akárhogyan és akárhányszor össze lehet illeszteni. Sőt, a legújabb darabok a legrégebbiekkel is kompatibilisek, még az 1958-ban gyártott első műanyagkockák is keverhetőek a 2015-ös kollekcióval.
A gyártás során ugyanis minden egyes elemnek szigorú szabványoknak kell megfelelnie, ráadásul minőség-ellenőrzésen is kell átmennie.
Egy egészen aprócska difi ugyanis azt eredményezhetné, hogy nem illenek össze az elemek, vagy épp a felépített darab könnyen széthullik, netalán annyira összeszorul, hogy nem lehet szétszedni. A legónál azonban ilyet nem engedhetnek meg maguknak, és még azt is meghatározzák, pontosan milyen erő az, amivel a játék darabjait szét lehet választani.
Az eredeti ötlet egyébként egy asztalosmestertől származik, aki a csőd szélén állva kínjában kezdett a fakockák helyett a legóelemek kifundálásába.
Az innovációjának nem elhanyagolható előnye, hogy a gondosan felépített műremek egy esetleges dőlésnél nem hullik darabjaira. Sőt, az emiatt egymást hibáztató gyerekek sem tudják egy jól irányzott dobással homlokon küldeni a másikat, mert a fakockával ellentétben a legó csak a talpra veszélyes igazán.
Playmobil fun park és Legoland
És ha már a Playmobil felnőtt rajongóit megemlítettem, nem maradhatnak ki a legó szerelmesei sem a sorból, akik szobrokat, műtárgyakat és különböző, funkcionális használati tárgyakat is építettek már a színes kockákból. Persze egy-egy alkotáshoz nem ritka, hogy több százezer darabot is felhasználtak. A legtöbb elemet viszont valószínűleg a világ számos nagyvárosában felépített Legoland vidámparkok emésztették fel.
Nem csak szórakoztat
A legót nem csak azért szeretik a szülők, mert a helyigénye minimális, és sokáig lefoglalja a gyereket minden életkorban, hanem mert fejleszt is. Kitűnően edzi a kéz finommotoros képességeit, kreatív, problémamegoldó és alkotó gondolkodásra sarkall, amiből tényleg nem lehet kinőni. Legfeljebb az ötletek és az elemszám változik a kor előrehaladtával.
Így szükség is van arra a percenként legyártott 36.000 újabb darabra, ami legördül a világ legógyárainak futószalagjairól – köztük a nyíregyházival.
Ha van olyan alkotásotok, amire igazán büszkék vagytok, küldjetek be róla fotót, hogy mi is megcsodálhassuk!
