Sokáig gondolkodtam, mikor lenne kényelmes írni az ágyi poloskáról, a rühről vagy a tetűről. Délelőtt írjam meg a cikket még ebéd előtt? Persze, közbejött valami. Ebéd után? Áh, nem lenne túl szerencsés. Akkor valamikor a délután, amikor már nem fordul fel a gyomrom és nem undorodom a témától? Addig húztam, addig halogattam, hogy hajnal van, a kávém itt van mellettem, amibe kénytelen vagyok belekortyolni, különben beleborulok a laptopom képernyőjébe. Nemszeretem téma, nemszeretem paraziták, mégis beszélni kell róla, mert bárki találkozhat velük. Ti is.

A VOUS-n a nap témája: Bíborszín. Mi másról is írhatnék nektek, mint ennek a nemes színnek a történetéről. Napjainkkal ellentétben őseink még szigorúan természetes anyagokkal festették a kelméket, habár mostanában újra nagy az érdeklődés a növényi festékek iránt. Egyre több workshopot is indítanak, ahol mi magunk festhetünk a virágokkal és bogyókkal. Nézzük, honnan is indult a a bíborvörös szín hódító útjára.