Néha, mikor sok időt töltök kisgyermekekkel, és látom a fáradt, karikás szemű rutinos anyukákat, belül kicsit kétségbeesek a jövőre nézve. Én, akinek ha a feje nem lenne megfelelően rögzítve, képes lennék azt is elhagyni, aztán pedig elfelejteni, hogy elhagytam, hogyan is tudnám felelősségteljesen gondját viselni egy csöppségnek? Hát praktikusan.

A gyereketek már alig várta, ti viszont egy ideje összeszorult gyomorral próbáljátok kisakkozni, hogy ki vigyáz a csemetére a vakáció alatt, hová és mennyiből megy táborba, amíg ti dolgoztok. Két és fél hónap szabadságra ugyanis még a férjetekkel felváltva sem tudtok elmenni. Van segítség!