A testem olyan, mintha nem lenne az enyém. Tudom, hogy fekszem az ágyon, és tudom, hogy egy férfi teste tapad hozzá, akit hagytam, hogy felszedjen a bárban. Azt is tudom, és érzem, hogy ki- és bejáratja magát a testemben, de az egész olyan szürreális. Már-már unalmas. Szeretném, ha hamar vége lenne, mert aludnék inkább, ugyanakkor azt sem bánom, hogy egy történés része vagyok. Addig is történik valami.

Úgy érzitek, az étkezéseiteket többnyire a kedvetek, nem a gyomrotok befolyásolja? Itt az ideje ennek véget vetni!