Idegen nyelvet tudni jó, ez nem is kérdés. Ám nem is olyan egyszerű az iskolapadban egy használható nyelvtudást összeszedni. Akinek ez a környezetéből felszippantva megadatik, arra rendszerint irigykedve nézünk. Ezzel szemben viszont sokan vallják, hogy első az anyanyelv, és csak utána jöhet egy második. Ez azonban gyakran nem választás kérdése azoknak, akik kétnyelvű családba születnek vagy külföldön nőnek fel. Ők vajon megtanulnak rendesen magyarul?

Furamód sokan úgy néznek rám, mint egy kalandornőre, jobb esetben egy kalandor feleségére. És van két kiskorú kalandorunk is. Ki tudja, mi lesz ennek a vége?