Ugye nem csak nálunk megy balhé a víz miatt?
Nyomulni kezdtünk, amúgy globálisan, az eszére és a jó érzéseire hatva… apadnak az ivóvízkészletek a földön, mások szomjaznak. Ettől elszomorodott, de másnap jött a megoldással: mossunk kevesebbet, használt vízzel öblítsük le a vécét, nyerjünk magunknak így bónuszzuhanyt.
Én értem, de a párom vérnyomása zuhanyfélidőben már az egekben, megérem csillapítani.
Nekem nincs több ötletem. Részemről marad a kopogtatás, a „zárd már el a vizet!” századszorra és a hozzám intézett morgás a férfias térfélről, ahol tényleg nem értik, miért fürdi valaki vízkövesre a hátát. De ő legalább nem kapitulál e kérdésben. Éppen légkeveréses zuhanyrózsa után lódult, ami felére csökkenti – állítólag – az elfolyó víz mennyiségét. Szívből remélem, talál, felszereli, megoldja, lecsökkenti. Hogy relaxálni tudjak.
Nehéz napom volt, indulnék végre zuhanyozni.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, milyen fontos a méhek jelenléte a bolygónkon, hiszen ez az egyetlen rovar a világon, ami képes ételt előállítani az ember számára is, ami nem más, mint a jól ismert méz – írja Zsuzsanna, aki a VOUS vendégszerzői felhívására küldte be írását. A következő sorokban Pálfy Zsuzsanna cikkét olvashatjátok.
