Biztosan nem egy lány van, akinek a barátja titokban, vagy esetleg nyíltan felvállalva lájkolgat más lányokat az Instán vagy Facebookon. Mi az, ami még belefér? Egyáltalán jól van ez így? Hol húzza meg az ember a határt? Erről érdemes elgondolkodnunk…
Miközben tartunk az öregedéstől, a ráncoktól, és azon aggódunk, hogy így egyre kevésbé kellünk majd a férfiaknak, elfelejtjük, hogy a korral olyan bölcsesség, tapasztalat, belső tartás költözik belénk, ami egészen új minőségű párkapcsolatokra tesz képessé.
A nőket olykor könnyű levenni a lábukról a szép szavakkal, ha azonban szeretnénk meggyőződni arról, hogy szerelmünk komolyan gondolja-e mindazt, amit mond, figyeljünk a tetteire is.
Tudjuk, hogy fájdalmas szembesülni azzal, ha a férfi, akiért odavagyunk, nem viszonozza érzéseinket. Sokszor olyannyira igyekszünk elkerülni a konfrontációt, hogy hosszú ideig ringatjuk magunkat hiú ábrándokba, és szövögetünk meséket közös jövőnkről.
Meglátjuk, elolvadunk. Ránk néz, hozzánk szól, már megyünk is vele, akármerre is tart. Aztán meglátjuk a hibáit, és megállunk. Pedig a szerelemnek van még másik két szakasza is, csak odáig kevesen jutnak el!
Amikor két ember szerelmes egymásba, könnyen elhihető, hogy a kapcsolatuk minden kihívást és akadályt leküzdhet. A valóságban azonban nem ilyen egyszerű minden: sajnos könnyen előfordulhat, hogy egy párkapcsolatnak nincs jövője, hiába szeretjük egymást. Észrevétlen jelek jelezhetik ezt a szomorú helyzetet, mutatjuk, mik azok.
Többször felhoztam már az összeköltözés lehetőségét, de olyan, mintha meg sem hallaná. Tini lánynak érzem magam akkor, amikor a szülei lakásában találkozunk, ráadásul az anyja úgy kezel minket, mintha általánosból érkeznénk hozzá haza. Miért nem költözhetünk végre össze?
A kapcsolatok többsége könnyedén indul: megismerkedünk, találkozgatunk, és ha szimpatikusak vagyunk egymásnak, jól érezzük együtt magunkat, akkor akár hosszabb távon is egymás mellett maradhatunk. Máskor már az elején kiderül, hogy nem illünk össze. De mi a helyzet az úgynevezett „se veled, se nélküled” kapcsolatokkal? Mit tegyünk, ha nem tudjuk, hogyan lépjünk tovább? Maradjunk vagy menjünk? És hogyan?