Ökológiai lábnyomunk egyre nagyobb. Jóval nagyobb annál, amekkorát elbír a Föld, ahol élünk. Talán itt az ideje megtanulni lemondani nagy dolgokról. Palotákról, óriási lakóterekről. Tárgyakról. Talán ideje belátni, hogy nem lehet minden a miénk, bár meg tudjuk szerezni. Nem birtokolhatunk mindent, bár el tudjuk orozni azt a természettől. Mert a Föld nem tiltakozik hangosan, csendben marad. Csendben pusztul el a hely, ahol élhetünk. Videónkban egy olyan életteret mutatunk, amely nem hasít ki luxus lakóhelyet, tapintatosan illeszkedik.

A műanyagmentes július utolsó napján rendeltem egy nagy adag tésztát egy olasz étteremből. Tudtam, hogy műanyagban fogják kihozni, zacskó is jár majd mellé. Tudtam, mégis megrendeltem. Nem vagyok szent, ember vagyok.

Az ökológiai túllövés napja az a dátum, amelyen feléltük a Föld egy évre elegendő erőforrásait, és ez a nap évről évre egyre korábban van, pedig láthatóan egyre többen figyelnek oda a környezettudatos életmódra. Nem lehet róla eleget beszélni a jövőnk érdekében, de most próbáljuk meg konyhanyelven is!