Jelentőségéhez képest kevés szó esik róla, de Magyarországon még mindig nehezen beszélnek az emberek az érzelmeikről, és főként, igyekeznek lehetőség szerint minél kevesebbet kifejezni belőlük. Hosszú évek, évtizedek, évszázadok alatt rögzült az a beidegződés, hogy az érzelmek kimutatása a gyengeség jele. Ez a gondolkodásmód nem tud egyik pillanatról a másikra megváltozni, éppen ezért fontos minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni ezt a folyamatot.

Jól tudjuk, mennyire fontos, hogy gyerekként elég szeretet kapjon az ember, hiszen anélkül az egészséges felnőtt lelki életre sincs sok esély. Azok a nők, akik nem érezték szüleik – különösen édesapjuk – szeretetét, igen gyakran szenvednek a rossz párválasztás miatt a későbbiekben is. Egészen addig, amíg nem tudatosodik bennük helyzetük...

Kettős mérce: neki szabad, nektek tilos. Ha ő csinálja, minden rendben van, ha ti, akkor azonban súlyos büntetés jár érte. A bántalmazás sosem a szavak szintjén kezdődik: a kettős mérce az egyik leggyakoribb, gyakran észrevétlenül maradó formája az abúzusnak.