Egyre többen nézegetjük a virágokat falánk szemmel. Igen, pontosan azt nézzük, ehető e vagy sem. Ez a vágyakozás nem új keletű, valójában csak egy rövid időre tűnt el a gasztronómiából az ehető virág, és nem is mindenhol.

Nagyanyáink számtalanszor sütöttek-főztek akácból, orgonából és bodzából. Mindmáig emlékszünk a csodás virágos palacsinták illatára és ízére.

A virágok színes, hű kísérői az emberi életnek. Ott vannak velünk minden pillanatban. A hétköznapokon is képesek szebbé varázsolni a nehéz órákat, az ünnepek azonban meg is követelik a virágok jelenlétét. Születésünktől-az utolsó pillanatig velünk vannak. Velünk örülnek, velünk sírnak, minket őriznek. Legyen hát virág Húsvétkor is az asztalon. Nincs is azoknál szebb dísz.

Egyre nagyobb trend a virágok használata a konyhaművészetben. Az ehető nővények nagyon júl mutatnak az édes aprósüteményeken is.