A születés az egyik dolog, amin mindenki keresztülmegy, aki itt él a Földön, mégis nagyon különleges dologként élik meg azok, akik anyává válnak a gyermekük születésének pillanatában.

Az első 24 óra pedig jó esetben arról szól, hogy a szülők és a jövevény ismerkednek egymással. Ebbe az egymásra hangolódós, intim időszakba érkezett meg Jenny Lewis fotós, aki One Day Young címmel készített fotósorozatot. A képek nem stúdióban készültek, hanem minden egyes családhoz ellátogatott, ezért még különlegesebbek a képei.

„Szerettem volna azt a különleges köteléket, melegséget, erőt megjeleníteni, amit egy anyát és a gyermekét összeköti. Úgy általában azt a nagyszerű érzést, amit akkor érez valaki, amikor anyává válik. A képek az anyaságot ünneplik” – nyilatkozta Lewis.

Az elmúlt időszakban több mint 150 nőt és egynapos csecsemőjét fotózta le. A gyönyörű képek közül válogattunk:

„Úgy éreztem magam, mintha megerőszakoltak volna” – Másállapot, avagy szülés egy magyar kórházban

Alulról szerveződő kampányba kezdtek anyák, apák és családok, hogy véget vessenek az erőszaknak a szülészeteken. A március 20-án megtartott figyelemfelkeltő sétát követően kampányoló mamikkal beszélgettem arról, milyen élmény volt egy magyar kórházban szülni.

A cikk folytatásáért kattintsatok ide!

A Különleges fotósorozat anyákról és 24 órás babájukról bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Szerettem azt a korszakot, ma már kicsit hősnek látom magam, magunkat, és hiszem, minden anyuka hős is egy kicsit, bár nem jár érte plecsni, se más köszönöm, csak gyereknyálas puszik, ölelések, véget nem érő bújások, maszatos kis kéznyomok a pólónkon. Megéri nagyon, soha, de soha nem fogja semmi ennél jobban megérni, mint a kicsikre fordított idő.

Hoznám néha vissza azt az időt – még akkor is, ha tisztán emlékszem a csukott szemmel főzött, hűtött éjjeli teára, órákig tartó ringatásra, pelenkacserére, biliztetésre. Az átvirrasztott éjszakákra, fájós hasakra, kibújni nem akaró, sírást kierőszakoló fogacskákra. Persze nem emlékszem mindenre, és amikor aktuálisan kellett volna, se volt minden SZÜKSÉGES információ a birtokomban.

Forrás:

Canva.com

Hiába kaptunk az eső gyerek születésénél egy szépséges kis babanaplószerű könyvet, elakadtam az első pár oldalnál. Még beírtam a születés idejét, a születési súlyát a babának, beragasztottam egy finom kis tincset a hajából, készítettem olajos talplenyomatot, ahogy kellett, és aztán megtorpant a lendület. Valamikor fellöktem a könyvespolc tetejére, mert útban volt, aztán ott is maradt évekig.

Pedig kifejezetten jó lett volna összehasonlítani az első meg a harmadik gyerek mozgásfejlődésének ritmusát, a beszédfejlődés különbségeit a három gyerek között, de az is hasznos lett volna, ha visszatekinthettem volna a szoptatás mellett a hozzátáplálás kezdetére. Mi volt, hogy volt, hogy is volt?

Hiába jöttek sorban és gyorsan a srácok, alig emlékeztem már a harmadiknál, mit is evett először az első, mennyi ideig tartott az átszoktatás, és hogy ivott-e vizet, és ha igen, mennyit is a nagyobb. Szóval kezdő, de később gyakorló és rutinos szülőként is jó lett volna egy könnyen kezelhető „vonalvezető”, egy információs kisokos.

Mert van az az időszak az anyukák életében, amikor még arra se tudnak HIRTELEN válaszolni, hogy hívják a gyereket, nemhogy fejben tartani azt, mikor és mennyit evett utoljára a baba, vajon hány napja tart a fogzás, hasfájás, milyen volt a széklete három napja a kicsinek. Én azt se tudtam fejből soha, mikor van a védőoltás KÖTELEZŐ ideje, és azon is gyorsan átsiklott az emlékezet, hogy hány napig tartott a hőemelkedés valamelyik betegségnél, a már ki emlékszik arra, melyik gyereknél.

Forrás:

Canva.com

Amire határozottan emlékszem, az az, hogy alig tudtam észben tartani dolgokat: túl nagy volt a pörgés, az én naprendszeremben egyszerre három kis törpebolygó keringett, beleszédültem igyekezetemben, hogy velük (értük) együtt tudjak létezni, mozogni, tudni, emlékezni, észben tartani, kellő időben előhívni fontos dolgokat.

Jó lett volna mellém egy krónikás. Vagy legalábbis valami, ami helyettem tárol információkat, és ha kell, időben és hatékonyan emlékeztet. Például arra, hogy akkor tudok igazán felkészült (plusz pihentebb, kevésbé elgyötört) anyuka lenni, ha megtanulok okosan bánni az idővel, jól szervezni, előrelátóan tenni-venni, rendszerben gondolkodni, babát (babákat) gondozni.

Töltsétek le az ingyenes Babanapló alkalmazást!

A Babanapló egy ingyenes applikáció, amelynek segítségével digitálisan naplózhatók az olyan hétköznapi események, mint a legutóbbi pelenkacsere vagy etetés időpontja, a gyermek alvási ciklusa. Mindemellett olyan fontos mérföldköveket is elraktározhattok a digitális babanaplóba, mint a fontosabb mozgásfejlődési állomások vagy a kötelező védőoltások beadásának időpontja.

• AppStore
• Android

A Minden anyuka hős is egy kicsit, bár csak gyereknyálas puszik, ölelések, véget nem érő bújások járnak érte bejegyzés először Vous-én jelent meg.

A legtöbb csecsemőnél a fogzáshoz enyhe tünetek, étvágytalanság, a széklet állagának megváltozása, vagy éppen hőemelkedés társulhat. Viszont fontos tudni, hogy magas láz esetén másra kell gondolni, és tanácsos mihamarabb szakemberhez fordulni. De a fájdalmat, illetve a nyűgösséget hogyan csillapíthatjuk?

A szülők közelsége, a nyugodt környezet biztosítása, de akár egy simogatás is sokat segíthet

– kezdte dr. Makleit László belgyógyász. „Nagyobb babák esetén kitalálhatunk olyan programot, vagy játékot, amivel eltereljük a figyelmet. Ha ez se segít, akkor a csecsemőkori fájdalomcsillapításra rendelkezésre állnak vény nélkül kapható készítmények is, azonban az első használat előtt érdemes a gyermekorvossal konzultálni.”

Elő a nyálkendővel! Így vegyük fel a harcot a nyállal – Bora baba gardróbja

A fogzás egy hosszú, hónapokig elhúzódó folyamat. Nemcsak egy nyűgös gyerek, de a minden percben ömlő nyál is a velejárója. Bora baba megmutatja, hogyan védhetjük meg stílusosan a babaruhát ettől!

Sok babánál előfordul, hogy ebben az időszakban megváltozik a széklet összetétele és az arra hajlamos gyermekeknél megjelennek a pelenkakiütések.

Az érzékeny bababőr minden változásra reagál. Ilyenkor fontos, hogy fürdetés után ne dörzsöljük a nedves bőrt, inkább puha kendővel itassuk fel a folyadékot, majd hagyjuk a babapopsit teljesen megszáradni

– javasolta a doktor úr.

Ilyenkor fontos, hogy pelenkacsere után legalább 10-15 percig hagyjuk a megszárított bőrt fedetlenül.

A babapopsi kipirosodásának megelőzésére alkalmazzuk a Sudocrem care & protect kenőcsöt*, amely a komponensei révén védőréteget képez, táplálja a bőrt és megóv a fertőzésektől. 

Gyakran előfordul az is, hogy a kisbaba nem akar enni. Ilyenkor a hozzátáplálást érdemes választanunk. Azonban figyelni kell arra is, hogy a korai hozzátáplálás emésztőszervi panaszok forrása lehet.

„A helyesen táplált baba a fogzás kezdetekor még szopik, esetleg tápszert kap. Később, amikor már szilárd táplálék is szerepel az étrendben, új fog megjelenésekor inkább a pépes állagú, könnyen lenyelhető táplálékot részesítsük előnyben. Kerülendő a savas táplálék, illetve az új ízek bevezetése. Készítsük el ilyenkor a baba kedvelt ételeit” – mondta a belgyógyász, aki fontosnak tartja, hogy a szülők ebben a sokszor valóban nehéz időszakban is kiegyensúlyozottak maradjanak, relaxációval és tornával próbáljanak meg feltöltődni.

Ezeket a szabályokat illik betartani, ha babalátogatóba mész!

Egy kisbaba érkezése nemcsak a szülőket, de a rokonokat, barátokat is izgalomban tartja. Amikor megérezik a hír, hogy világra jött a kicsi, nehéz kivárni, hogy közelebbről szemügyre vehessük. Sokan nem is tudják, de a babalátogatásnak is vannak íratlan szabályai, amiket illik betartani a baba és a mama érdekében.

A Viszlát, álmatlan éjszakák – Praktikus tanácsok a fogzási időszak átvészelésére bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Türelem! Várd ki az idejét!

Lehet, hogy Katalin hercegné szülés után pár órával full sminkben, tökéletes szettben integet a fotósoknak, de ne felejtsük el, hogy ez a valóságban nem így megy. Az újdonsült anyukának időre és nyugalomra van szüksége, hogy kipihenje a szülést, valószínűleg nem arra vágyik, hogy sorban álljanak a látogatók a kórház folyosóján. Az első hat hetet gyermekágyi időszaknak nevezik, ennyi időre van szükség, hogy az anya testileg és lelkileg regenerálódjon, összeszokjon a babával, ilyenkor csak a szűk családnak illik látogatóba menni.

Evidensnek tűnik, de muszáj megemlíteni. Csak és kizárólag makkegészségesen menjünk újszülött csecsemő közelébe, még akkor sem érdemes kockáztatni, ha csak éppen nem érezzük magunkat túl jól. Ki tudja, lappang-e bennünk valami. Máskor ártalmatlannak tűnik pár tüsszögés vagy torokkaparás, de egy fejletlen immunrendszerű baba könnyen elkaphat bármit. Amit pedig szintén muszáj észben tartani: KÉZMOSÁS! Ugye ezt magyarázni sem kell?

Egy újszülött nagyon törékeny, nem mindegy, hogyan tartjuk, van, hogy még az újdonsült anyuka is bizonytalan, jól csinálja-e. Tartsuk tiszteletben, ha nem szeretné, hogy kézbe vegyük a kicsit. Ha mégis felvesszük, legyünk vele óvatosak, beszéljünk halkan mellette, ne használjunk erős parfümöt, ne dohányozzunk közvetlenül érkezés előtt, mert a hangokra, intenzív illatokra, ingerekre érzékeny lehet a kisbaba. Ne puszilgassuk, főleg ne a kezét, hisz azt veszik a legtöbbször a szájukba, így is könnyen átadhatunk valamilyen bacit. Érezzük, mikor kell visszaadni, ha elkezd sírni vagy nyűgös, ne akarjuk nyugtatni, adjuk vissza az anyukájának.

Természetes, hogy egy kisbaba érkezésekor minden figyelem rá szegeződik, de ha van nagyobb testvér a családban, róla sem szabad elfeledkezni, ha látogatóba érkezünk. Vigyünk neki is ajándékot, beszélgessünk vele, érezze, hogy vele is törődnek, így ő is könnyebben elfogadja az új családtagot.

Nem mindegy, milyen kapcsolatban vagyunk a családdal, mert lehetséges, hogy épp arra vágyik az anyuka, hogy valaki segítsen a házimunkában, figyeljen a babára, amíg alszik egy kicsit, vagy csak beszélgessen vele kicsit, hogy ne csak egész nap a babával gügyögjön. DE ha nem mi vagyunk ezek az emberek, érezzük, hogy mikor kell mennünk. Egy újszülött átlagosan kétóránként táplálkozik, ezért a látogatásod valószínűleg két etetés közé lett beiktatva. Egy óránál ne maradj tovább, az intim percekben hagyd magára a babát és a mamát.

A Ezeket a szabályokat illik betartani, ha babalátogatóba mész! bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Amikor újra kapott levegőt, rám mosolygott, majd elkezdett sírni. Ennek pedig hihetetlenül örültem!

– fogalmazott saját Facebook-oldalán a rendőr.

A kislány, Ma' Yavi szülei az életmentő beavatkozása után azt szerették volna, ő legyen a baba keresztapja. A férfi örömmel igent mondott, hatalmas megtiszteltetésnek érezte a felkérést.

A Megható: egy rendőr megmentette a csecsemő életét, majd keresztlányává fogadta! bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Jillian biológiai szüleit – akik diákok voltak az egyetemen – letartóztatták, mivel a gyermeket magára hagyták, oklevél nélkül kellett elhagyniuk az iskolát. Bár a kislány hamar szerető családra talált, voltak problémái a későbbiekben. Figyelemzavarral és diszlexiával küzdött, mely nehezítette számára a tanulást. Emellett depresszióval és szorongással is küzdött. 16 évesen értesült születési körülményeiről, de éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy visszatérjen abba az iskolába, ahol az élete kezdődött. Megismerkedett vér szerinti édesapjával, sőt azzal a lánnyal is, aki a mosószobában megmentette.

Forrás:

Facebook

Végül 31 évesen sikerült azon az egyetemen lediplomáznia, ahol született. Képek tanúsíthatják, Jillian mennyire boldog, és már tudja, minden lehetőséget ki kell használnia azért, hogy sikereket érjen el.

Úgy vélem, hogy a történetem reményt, örömöt és optimizmust adhat minden embernek.

The amazing story of the college graduate who was abandoned on campus as a newbornhttps://t.co/reKDwM0NNY pic.twitter.com/egv4rDGrHq

— Washington Post (@washingtonpost) 2016. május 31.

A Megindító: ott diplomázott le a lány, ahol csecsemőként elhagyták bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Ha az újszülöttek kiöltik a nyelvüket, mikor a környezetükben lévő felnőttek boldog arcot vágnak, vagy mondjuk ujjal mutogatnak, az még nem feltétlenül minősül utánzásnak, sokkal valószínűbb, hogy inkább az izgalom jele, hogy a felnőttek valami izgalmasat csinálnak.

Forrás:

Pexels

A legújabb kutatás 106 újszülött viselkedését figyelte meg élete első két hónapjában. Az első lépés a megfigyelés volt: mielőtt még elkezdték volna a kísérletet, megfigyelték, hogy maguktól hányszor nyitják ki a szájukat vagy öltik ki a nyelvüket a babák. Ezután a szülőknek az volt a feladatuk, hogy minden nap megcsinálják ugyanazt a gesztust a megbeszélt 11-ből a baba közelében (köztük volt a boldog arc és az ujjal mutogatás is).

Az eredmény meglepő: a második hónap végén újra megfigyelt csecsemők valóban gyakrabban öltötték ki a nyelvüket és mutattak valahova az ujjaikkal, de azokat a gesztusokat is ugyanannyival gyakrabban csinálták, amiket nem láttak a szüleiktől. Ezért a kutatás végeredménye azt mutatja, hogy ezek a gesztusok nem feltétlenül utánzásból fakadnak.

A kutatás eredményeiből fontos következtetéseket vonhatunk le. Mind tudjuk, a csecsemők fejlődésében nagyon fontos szerepet játszik a mimika és a gesztusok elsajátítása, és ha a babák nem születnek eleve ezzel a képességgel, akkor először magát a képességet kell megtanulniuk.

Slaughter azonban megfigyelt egy érdekességet, ami további kérdéseket von maga után: a szülők gyakran utánozzák az újszülöttek mimikáját, ez pedig segíthet a piciknek elsajátítani az utánzás képességét. Ez viszont azt jelentené, hogy a babáknak el kell sajátítaniuk az utánzás képességét, nem pedig velük született adottság, de ha már képesek rá, utánzás révén tanulják meg a felnőttek mimikáját. Tehát a régi eredmények részben voltak csak igazak.

A A tudósok nagyot tévedhettek a babák fejlődésével kapcsolatban bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Forrás:

Facebook/RedM

Forrás:

Facebook/RedM

Forrás:

Facebook/RedM

Forrás:

Facebook/RedM

Forrás:

Facebook/RedM

Forrás:

Facebook/RedM

Forrás:

Facebook/RedM

Forrás:

Facebook/RedM

A teljes galériát megtekinthetitek itt.

A Ilyenek voltak – Tündéri gyerekek, akik koraszülöttként jöttek világra bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Egy kísérlet során arra kérték a kismamákat, hogy a terhességük utolsó hat hetében olvassanak fel a gyermekeiknek naponta egy bizonyos mesekönyvből. Nem sokkal a születésük után újra felolvastak nekik a könyvből, és tényleg jobban preferálták azt, amit ismertek, mint a többi mesét – írja Huffingtonpost.com.

A kutatók megfigyelték a csecsemők reakcióit egy bábelőadásra. Két esetet mutattak be nekik: az egyikben a báb segített a másik bábnak felgurítani a labdát a hegyre, a másikban viszont próbálta megakadályozni. Később, mikor el kellett dönteni, melyik bábbal akarnak játszani, egyöntetűen a segítőkész bábot választották.

A kutatók kíváncsiak voltak arra, mit reagálnak az egyéves kisbabák arra, hogy egy idegen küzd a szekrényajtó kinyitásával, vagy megpróbál levenni egy tárgyat, amit nem ér el. Ilyenkor a babák abbahagyták, amit csináltak és megpróbáltak segíteni. Hát nem édesek?

Megfigyelték, ha a babák anyukája érzelmileg reagál rájuk, akkor gügyögni és mosolyogni kezdenek, azonban ha az anyukájuk nem a megszokott módon reagál, akkor sikítanak és sírnak. Ebből is látszik, hogy már ilyenkor is milyen fejlett a csecsemők érzelmi intelligenciája.

Azt már talán tudjátok, hogy a babák nagyon jól utánozzák a felnőtteket. Na, de nem utánoznak ám akárkit, csak azokat, akikben megbíznak. Ezt úgy vizsgálták, hogy egy dobozról két felnőtt beszélt a babáknak úgy, mintha a világ legizgalmasabb dolga lenne benne. Azonban az egyik felnőtt esetében a doboz üres volt. Később megfigyelték, hogy a babák azokat utánozták inkább, aki nem hazudott nekik. Szóval vigyázzatok, nem éri meg átverni egy egyévest!

A 5 dolog, amire a babák már egyéves koruk előtt képesek bejegyzés először Vous-én jelent meg.