Ha elköteleztük magunknak valamelyik idegen nyelv elsajátítása mellett, akkor kezdhetjük nézegetni a lehetőségeket: különböző nyelvvizsgaközpontok léteznek, eltérő hangsúlyokkal (például nyelvtan, szókincs vagy kommunikáció) és számonkérési módszerekkel. Ami közös, hogy az adott fokok teljesítéséhez nagyjából azonos szintű nyelvtudás szükséges. Ezeknek megfelelően beszélhetünk alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsgákról.

Az alapfok csak az alapok elsajátításáról szól, középfokú nyelvtudással már képesek lehetünk folyékonyan kommunikálni. A felsőfokot pedig sokan a tárgyalási szintű nyelvtudással azonosítják, ekkor már a hétköznapi kifejezések mellett speciális, például üzleti vagy gazdasági szókincs ismerete is szükséges. Emellett léteznek szakmai nyelvvizsgák is, ahol az adott terület sajátos témakörei is a számonkérés tárgyát képezik.

Tudásunkról számot adhatunk kizárólag írásbeli vagy szóbeli formában is, azonban teljes értéke a komplex nyelvvizsgának van. Szóbelin a vizsgabizottsággal kell beszélgetni valamilyen témakörben, amely alapján felmérik tudásunkat. Lehet, hogy képről kell beszélnünk, szituációs feladatot megoldanunk, vagy csak kötetlenül kommunikálni valamilyen témakörben. Az írásbeli feladatsorokban már nagyobb különbségek lehetnek: teszt, levélírás, szövegértés vagy más szövegalkotási feladatok ugyanúgy előfordulhatnak, mint szövegek kiegészítése vagy magnóhallgatás utáni kérdések megválaszolása.

Így készülhetünk fel könnyen és stresszmentesen a nyelvvizsgára

Azt szokták mondani, hogy aki több nyelvet is beszél, általában kreatívabb. Ugyanez visszafelé is igaz, ahhoz, hogy megtanuljunk egy nyelvet, szükség lesz a kreativitásunkra is. A szókincs lényeges, gyakorlatilag az alapja a nyelvtudásnak, de önmagában nem elégséges csak szavakat tanulni.

A nyelvtan minden nyelv esetében egyedi, sajátos, rendhagyó szabályokkal. Ha csak az angolra gondolunk, a present simple mellett 11 másik igeidővel kell megismerkednünk és kitapasztalnunk, hogy mikor melyiket kell használni, melyek a legfontosabbak és melyek kevésbé. Rengeteg ingyenes teszt érhető el, érdemes választani néhány megbízható gyakorló feladatsort és tökéletesre csiszolni nyelvtanunkat. Egyes nyelvek esetében egyszerűbb, másoknál bonyolultabb, de minden esetben a minimális alapokat jelenti a nyelvtani szabályok pontos ismerete.

Legtöbb esetben kikapcsolódási célból nézünk sorozatokat, nyelvvizsgára való felkészüléskor azonban összeköthetjük a kellemest a hasznossal: eredeti nyelven, felirattal nézve csak úgy ragadhatnak ránk a kifejezések. Olvasni is nagyon hasznos, főleg, ha folyamatosan szótározzuk az ismeretlen szavakat. Válasszunk ki egy minket érdeklő témakört, legyen az sport, utazás vagy művészet és merüljünk el benne bátran, olvassunk cikkeket, riportokat, interjúkat.

Egyes nyelvek esetében nem egyszerű elsajátítani, de a jó kiejtés hasonlóan fontos lesz a későbbiekben, mint a stabil szókincs. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes meghallgatni egy szó pontos kiejtését, sőt, mi magunk is diktafonra mondhatjuk őket, hogy visszahallgatva kapjunk egy képet arról, hogy hol szükséges még javítani, finomítani.

Valamennyi nyelvvizsgának vannak saját felkészítő könyvei, amelyekkel hatalmas rutint szerezhetünk a feladattípusokból, előre felkészülhetünk arra, ami a számonkérés napján ránk vár.  Szövegértésekkel, hallgatásokkal, nyelvtani tesztekkel remekül begyakorolhatjuk a megoldandó feladatokat, mellette pedig szókincsünk és nyelvtanunk is fejlődni fog. És ami nagyon fontos: írni, írni és írni. Minden nyelvvizsga tartalmaz levelet, fogalmazást, fordítást, ezeknek a feladatoknak sem árt, ha kellő rutinnal látunk nekik.

Bár nagyon fontos, hogy szorgalmasak legyünk és ha csak napi fél órát tudunk rászánni a tanulásra, akkor tegyük meg.

Ha csak heti egyszer rendszerezi és korrigálja az addig tanultakat, már azzal is nagy lépéseket teszünk a biztos nyelvtudás felé. Egyszerre segíthet mindenben, ahol elakadtunk, legyen szó nyelvtanról, kiejtésről, feladatok helyes megoldásáról, de szókincsünket is színesítheti néhány praktikus kifejezéssel, szófordulattal.

Ha lelkiismeretesen felkészültünk, nincs mitől tartanunk. Maradjunk nyugodtak, magabiztosak, ne számítsunk kellemetlen meglepetésekre. Legyünk kipihentek, ne fogyasszunk nehéz ételeket a vizsga napján, készüljünk csokival, kávéval, kólával, szőlőcukorral vagy bármivel, ami képes felpörgetni az agyunkat. A vizsga napján már ne tanuljunk, egyedül arra figyeljünk, hogy tudjuk magunkból kihozni a legjobbat, ügyesen használva addig megszerzett tudásunkat.

Vannak könnyebben és nehezebben elsajátítható nyelvek, azonban lehetetlen nem létezik. Fontos, hogy saját szorgalmunk mellett a profi segítségre is hagyatkozzunk, hiszen egy-egy tippel akár hosszú órák felesleges tanulását is megspórolhatjuk. Legyünk tisztába aktuális tudásszintünkkel és ennek megfelelően kövessünk egy stratégiát, rendszeresen, lehetőleg napi szinten gyakorolva. A befektetett munka pedig meghozza a gyümölcsét: minden nyelvet emberek beszélnek, így nincs mitől félnünk, még a nagyobb kihívást jelentő változatok esetében sem!