Kezdem úgy érezni, hogy valami baj van velem. Olyan dolgokat élvezek, amiért más egyáltalán nem rajong, sőt retteg tőle…
A pasimmal még abban a mámoros időszakban vagyunk, amikor nem bírjuk levenni egymásról a kezünket. Állandóan csókolózunk és flörtölünk, folyamatosan keressük az alkalmat egy gyors menetre.
Egy hónappal ezelőtt elmentünk a családjával kirándulni, és egy rusztikus faházban volt a szállásunk, fent a hegyekben. Az egész családja ott volt: nagyszülők, szülők és mind a két bátyja, ezért igyekeztük féken tartani a vágyainkat erre a néhány napra.
Nem sikerült
A második napon, vacsora után nem bírtam tovább, és a szobánkba csábítottam. “Csak semmi hangoskodás” – súgta a fülembe, amitől csak még jobban beindultam. Kéjes mosollyal az arcomon lovagoltam, amikor az ajtó halkan kinyílt. Én pont szemben voltam vele, így láttam, hogy a legidősebb testvére az. Rám nézett, teljesen zavarba jött. A mutatóujjamat a szám elé tettem, jelezve: most ne, ezután bezárta az ajtót céklavörösen. A barátom ebből semmit sem vett észre, csak azt, hogy sokkal korábban a csúcsra jutottam, mint eddig. A kis vakáció további részében a testvére mindig zavarba jött tőlem, és ezt valamiért nagyon élveztem.
Valami megváltozott
Az incidens után észrevettem, hogy valami megváltozott. Sokkal többször incselkedtem a barátommal nyilvános helyen, amiből végül hancúrozás kerekedett. Vártam az alkalmat, hogy ismét meglásson valaki, és átjárja a testem az adrenalin. Ha sikerült elérnem a célom, rögtön a csúcson voltam. A pasim persze nem bánta az akciókat, a legtöbbször ő észre se vette, ha lebukunk, annyira benne volt a dologban. De kezdtem úgy érezni, engem a lebukás veszélye hajt a legjobban.
Valami baj van velem?
Habár imádtam ezt az újfajta játékot, azért elgondolkodtam. Valami baj lehet velem? Hiszen több mint valószínű, hogy egy normális ember nem teszi ki magát ilyen kockázatos helyzeteknek, mivel nem akarja felfedni a legkiszolgáltatottabb helyzetét a világ számára. Nekem pedig ez adott önbizalmat, és határtalan élvezetet. Mindig azon járt az agyam, hol legyen a következő menet, ahol biztosan megláthat valaki.
Megijedtem saját magamtól
Sajnos előfordult olyan is, amikor nem tudtunk sehova se menni, így a négy fal között estünk egymásnak. Még mindig élveztem az együttléteket, de tudtam, senki sem lát minket, így a lelkesedésem is csökkent, egészen addig, amíg a barátom elő nem kapott egy kamerát, és megkérdezte: Benne vagy?
Egy felvétel rólunk, ahogy csináljunk. Beleborzongtam, de az a fajta borzongás volt, ami a bőröd alá hatol és bizsergeti az egész tested: belementem. Úgy tekintettem a kamerára, mintha egy ember lenne mögötte, műsort mutattam, és olyan élvezettel adtam át magam az érintéseknek, hogy nem kellett sokáig várni, mire csillagokat láttam. Amikor végeztünk, és a kamera is el lett rakva a helyére, azon gondolkodtam, hogy ilyen lehet a felnőttfilmes szakma is. A szám elé tettem a kezem ijedtemben, nehogy kimondjam, de csak erre tudtam gondolni: egyáltalán nem rémiszt a gondolat, hogy ebben az iparban dolgozzak.
Melanie történetét Juhász Adél dolgozta fel