Már régóta bele vagyok bolondulva egy srácba, de sehogy sem tudom felkelteni az érdeklődését. Rájöttem, hogy miért.
Ahol csak tudtam bekövettem álmaim pasiját: Facebook, Instagram, Twitter – remélve, hogy majd előbb utóbb ő is észrevesz engem. Hát, nem így történt. Eltelt már jó néhány hét, de semmi reakciót nem kaptam tőle, egyik fotómra se… Az egyiken olvasok, a másikon hatalmasat mosolygok, egy harmadikon pedig épp festek. Szeretem megmutatni milyen is vagyok, és általában pozitív visszajelzéseket kapok, férfiaktól is, mivel egész jó nő vagyok (állítom szerénység nélkül).
Aztán egy kicsit kutakodni kezdtem. Vessük bele magunkat FBI ügynöki pontossággal az exek felkeresésébe, az ideálok mély tengerébe. Aztán világossá vált a helyzet: az igazi dögös nőket kedveli, akik nem félnek megmutatni azt, amivel megáldotta őket a sors, vagy egy plasztikai sebész.
Elővettem a legszűkebb ruhát, ami még szerintem gimiből maradt rám, és jó pár ingyen italt köszönhettem már neki, aztán új arcot varázsoltam magamnak. Olyan tüzes fotókat készítettem, hogy az már egy Playboyban is megállná a helyét. Aztán felraktam őket a profilomra, és vártam.
Meredtem a telefonomra, hogy mikor jön az az egyetlen lájk, amire vártam. A sok értesítés között végül feltűnt a neve: sikerült! Olyan adrenalin és boldogság járta át a testem, mintha csak egy csatát nyertem volna. Tudtam, itt nem állhatok meg. A következő hetekben újabbnál-újabb fotókat osztottam meg. Az üzenetek egyre csak záporoztak, de egyik sem érdekelt, csak egyetlen egy értesítésre vártam, és az az övé volt.
Nem kellett sok idő, hamarosan ő is jelentkezett. Visítoztam, mint egy tinilány, akárhányszor írt nekem. Végre észrevett, és velem foglalkozott! Áhítattal hallgattam, amikor magáról mesélt, mindent tudni akartam róla. Azt hittem, hogy végre én is kapok egy fejezetet a tündérmesékből, de valami nem stimmelt.
Ha én meséltem a szeretett dolgaimról, nem kérdezett és nem is érdeklődött. A témát mindig arra terelte, mennyire jól is nézek ki. Nem számított, hogy okos vagyok, vagy hogy jó a humorom, csak egy név voltam a listán, amit ki szeretett volna pipálni. Végül is megkaptam azt, amire vágytam, mégsem érzem úgy, hogy ez így jó. Áltatom magam, ha azt hiszem, hogy ebből még lehet több is, mint egy kósza affér? Tanácstalan lettem…
Vajon megéri eldobni mindazt, aki eddig voltam egy lehetséges kapcsolatért?
Dóri történetét Juhász Adél jegyezte le.
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
