Egyéb kategória

Állatkínzás-e az, ami az állatkertekben folyik, vagy sem?

Mostanában sokszor hallom, mennyien utálják az állatkerteket, mert szerintük állatkínzás, ami ott folyik. De vajon tényleg annak minősül az állatkertek munkája? A válasz korántsem olyan egyértelmű.

vous - 2017.10.21.
Állatkínzás-e az, ami az állatkertekben folyik, vagy sem?

Előrebocsájtom: imádom az állatkertet, a budapesti kábé az egyik kedvenc helyem a fővárosban, ahova szinte minden hétvégén képes lennék kilátogatni. Egy időben még nevelőszülője is voltam Gizmónak, a gyűrűsfarkú makinak, ami azzal járt, hogy évi két alkalommal ingyen bemehettem egy vezetett állatnézésre. Egy ilyen alkalommal a minket vezető állatgondozó elsőként kapta meg a kérdést:

nem rossz az állatoknak, hogy ilyen körülmények között kell élniük?

A rövid válasz: van, amiért rossz és van, amiért nem. A hosszúért pedig elég messzire kell visszanyúlni az állatkertek történetében.

Az első állatkertek még kínoztak 

Tévhit, hogy az állatkertek a modern kor találmányai, hiszen már időszámításunk előtt 29-ben is léteztek, sőt, az ókori rómaiak és a kínai uralkodók is szívesen gyűjöttek vadállatokat a kertjeikben. Ezeknek a kerteknek a célja elsősorban az állatok viselkedésének megfigyelése volt, másodsorban az emberek szórakoztatása. Rengeteg állatot fogtak be arra, hogy mutatványokat tanítsanak be nekik (elsősorban elefántokat), a szaporításuk vagy a jólétük viszont csak másodlagos kérdés volt, ha szóbajött egyáltalán.

A nagy változást az 1960-as évek hozták az állatkertek történetében, amikor rengeteg európai kert tűzte ki céljául a fajmentést is. Ezekben az években cserélődtek le a hagyományos rácsos ketrecek azokra, amiket a mai állatkertekben látunk, ilyenkor lett fontos az, hogy a fogva tartott állatok egészen pontosan milyen körülmények között élnek és ekkor kezdett el fontossá válni a veszélyeztetett fajok szaporítása is.

Szóval a dolgon nem lehet sokat szépíteni: az állatkertek alapgondolata rossz, mára mégis létszükségletté váltak.

A rengeteg kiirtott zöldterület, esőerdő és a vizek szennyezése mára oda vezetett, hogy a kihalófélben lévő állatoknak az egyetlen esélye a túlélésre az emberi beavatkozás. A modern állatkertek igyekeznek megfelelő környezetet kialakítani minden faj számára, arról nem is beszélve, hogy így a fogságban élő állatok életkora is kitolódik, az életminőségük pedig javul. Ideális esetben pedig az utódaikat is sikeresen telepítik vissza az élőhelyüknek megfelelő környezetbe.

A mai modern állatkertek tehát nem minősülnek állatkínzásnak, még akkor sem, ha morálisan megkérdőjelezhető a létezésük – az állatok megfelelő gondozásban és orvosi ellátásban részesülnek, „mindössze” őshonos élőhelyükről kell lemondaniuk. Ennek ellenére nem feltétlenül vannak biztonságban ezek az állatok sem: a második világháború alatt a Fővárosi Állatkertnek szinte az összes lakója elpusztult, a venezuelai állatkertekben pedig mostanában egyre gyakoribbak a fosztogatások az éhezés miatt.

De mi a helyzet a világ másik végével?

Az állatkertek helyzete sajnos nem olyan fényes az egész világon, mint Európában. Bár az állatvédők beavatkozásával valamennyire csökken az állatkínzások száma, ez mégsem elég.

Gondoljatok csak a pár évvel ezelőtt bezárt thaiföldi tigris-templomra, ahol elvileg buddhista papok éltek teljes harmóniában a vadon befogott tigrisekkel, a valóságban viszont a vadállatok folyamatos gyógyszerezés alatt álltak – így lehetett elérni, hogy a nyugati turisták jó képeket tudjanak lőni a tigrisek társaságában. A kiöregedett vagy éppen túlszaporított tigrisekre pedig még ennél is rosszabb sors várt: vagy megölték őket, vagy eladták a szomszédos Burmába vagy Kínába, ahol sokan a mai napig hisznek a tigrisszervek gyógyító és potencianövelő hatásában.

Ennek az „egzotikumnak” a fennmaradását pedig a turisták is erősítik: mivel a modern állatkertek között egy olyan sem található, ahol vadállatokkal lehet pózolni, vagy ahol meg lehet nézni, ahogy egy állatidomár berakja a fejét a krokodil szájába, az ember inkább Keletre utazik az élményért, ahol egyébként nevetséges összegekért meg is kapja ezt. Így tehát a felelősség közvetetten a mi vállunkat is nyomja,

hiszen amíg van rá kereslet, addig van állatkínzás is. 

A legfontosabb tehát a tájékozódás: mielőtt bármilyen állatparkba ellátogattok, győződjetek meg róla, hogy az állatok megfelelő körülmények között vannak tartva. És bár a világ összes gondját nem tudjátok egy mozdulattal megoldani, sok esetben az nagy segítség, ha pénzzel vagy adománnyal segítitek egy nektek szimpatikus állatvédő egyesület munkáját.

Ajánlott cikkek

Top cikkek

Világ

Hova tűntek Budapest gyönyörű kupolái? – A főváros eltűnt épített öröksége tovább él az Animatiqua Stúdió legújabb rövidfilmjében
Világ
Hova tűntek Budapest gyönyörű kupolái? – A főváros eltűnt épített öröksége tovább él az Animatiqua Stúdió legújabb rövidfilmjében
vous - 2022.10.26.
Október 20-án tartották Az Eltűnt Budapesti Kupolák című rövidfilm exkluzív premierjét. A rendhagyó kisfilm, amely egy letűnt kor értékes tetődíszeit eleveníti fel, különleges videotechnikával készült. Az alkotásban a főváros egykori stílusát jelentősen meghatározó kupolák kelnek életre. A premier díszvendége Sólymos Sándor, Ybl-díjas építész és filozófus volt, akivel Kondacs András, a film rendezője beszélgetett a vetítést követően budapesti városépítészeti lehetőségekről, az egykori épületek, valamint a kupolák jelenéről és jövőjéről.

Otthon