Néhány éve egy vidéki kocsmában ellopták a táskámat. A barátnőm születésnapját ünnepeltük, nálam is voltak az ajándékaiból, az irataim, a pénztárcám, a kulcsom satöbbi. Csak a telefonom maradt a zsebemben. Borzasztó érzés volt, de tanultam belőle. Pár napja ismét történt velem egy hasonló eset, ami viszont happy enddel végződött. Most ennek a tanulságát szeretném elmesélni.
Nemrég írtam róla, hogy tagja vagyok a Kórosan Ügyetlenek Klubjának. Hogy lássátok, nem a levegőbe beszélek, egy héttel ezelőtt sikerült elhagynom a telefonomat a villamoson. Igen, ez is az ügyetlenségemnek köszönhető, hisz beleraktam a zsebembe, amiből oly könnyedén kicsúszott, mint a számon az a bizonyos b betűs szó, amikor felfogtam, mi történt…
Az egészben a pláne, hogy teljesen némára volt állítva, így hiába hívtuk, nem hallotta senki, hogy csöng. Ez este történt, így pár hívás után nyugtáztam, hogy ma már úgysem tehetek semmit. A barátaim próbáltak biztatni, hogy úgyis meglesz, ne parázzak, de én, az örök pesszimista már legbelül könnyes búcsút vettem az alig féléves telefonomtól.
Másnap közös chatben meséltem a legjobb fej kollégáimnak, hogy megint címeres hülye voltam, jár a taps. Tanácsolták, hogy menjek a rendőrségre, volt, akinek így lett meg, nézzek körbe Facebook-csoportokban… de szinte biztos voltam benne, hogy így esélytelen. Ekkor láttam egy kommentben, hogy másnak ajánlották a Google Eszközkezelőt. Nem akartam elhinni, de ahogy beléptem, már láttam is, hol van épp a telefonom.
Megnyugtató volt, hogy kicsöngött, de sajnos még mindig nem vették fel.
A szolgáltatás egyik zseniális funkciója, hogy megcsörgetheted a telefont akkor is, ha épp le van véve a hangja, ezt arra találták ki, ha nem találod otthon a készüléket. Ezenkívül üzenhetsz is, megadhatsz egy telefonszámot, ami a lezárt képernyőn megjelenik, és aki megtalálta, egy gombnyomással már hívhatja is a számot. Sőt, ha úgy gondolod, tényleg ellopták, törölhetsz is minden adatot a telefonodról. Egy szó mint száz, áldom a nevét annak, aki kitalálta ezt a szolgáltatást.
Két szupercuki lány találta meg a telefonom, akik jobbnak látták, ha nem adják oda senkinek, hanem megpróbálják visszajuttatni nekem. Mivel kóddal volt lezárva, nem tudtak vele sokat kezdeni, de a sok csörgetés meg hívás után egyszer végre sikerült elérni a lányt, aki hazavitte. A kollégámnak, aki hívta őt, elmondta, hogy az Andrássy úton dolgozik egy üzletben, menjek a telefonért nyugodtan. Rég voltam ennyire hálás, nemcsak a telefonomat, de a hitemet is visszakaptam.
Szóval ne essetek pánikba, ha hasonló helyzetbe kerültök! Nézzetek utána, a ti telefonotokat hogyan lehet megtalálni, így azonnal tudtok cselekedni, ha megtörténik a baj.
És persze higgyetek abban, hogy vannak még segítőkész emberek! 😉
