Számotokra mi a legfontosabb, ha munkáról van szó? A legtöbb ember általában a magas fizetést említi az első helyen, pedig hosszú távon egyáltalán nem biztos, hogy a pénz az, ami elégedetté vagy elégedetlenné tesz. Félreértés ne essék: a pénz illetve a kereset egyáltalán nem elhanyagolható kérdés: jelzi például, hogy milyen háttere van az adott cégnek, és mennyire becsülik meg a munkátokat – de közel sem ez az egyetlen és a legfontosabb tényező, amit érdemes megfontolni, ha munkahely-választásról van szó.
Az ember az élete legnagyobb részét a munkahelyén tölti.
Sokkoló mondat, igaz? Pedig így van, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ki hogy érzi magát azon a bizonyos helyen. Sok múlik azon, ki hogy választ szakmát: valóban kiteljesedik-e a választott hivatásában, vagy csak kötelességből teszi le a voksát egy foglalkozás mellett. De sok múlik azon is, hogy jól választotok-e munkahelyet. A fizetés kérdésén túl ugyanis jó pár dolgot érdemes megfontolnotok, mielőtt döntenétek.
Hol van az iroda?
Nagyon nem mindegy, hogy a munkába jutás mennyi időt, energiát és esetleges extra költséget von maga után.
Az ember először bele sem gondol, mit jelent, ha nehezen megközelíthető vagy messze lévő helyen van a munkahelye: az utazás gyakorlatilag hozzáadódik a munkaidőhöz, és az ember szabadideje ennyivel is kevesebb lesz.
Van, aki megteheti, hogy költözzön egy állás miatt – de ha ti nem vagytok ilyen szerencsések, akkor erre mindenképpen figyeljetek. Ha például naponta 1 órába telik eljutni a munkahelyetekre, akkor az a reggeli oda- és az esti visszaút esetén naponta 2 órát fog elvenni a napotokból. Ahhoz nagyon jó ajánlatnak kell érkeznie valahonnan, hogy az ember hajlandó legyen lemondani ennyi szabadidőről, amikor már amúgy is olyan kevés van belőle….
Arról pedig ne is beszéljünk, hogy ha a világ végén van egy iroda, akkor kizárt, hogy valamilyen halaszthatatlan elintéznivalót például az ebédszünetben el tudjatok intézni. Jó, ha van a közelben bank, posta, közért, kifőzde, kávézó, drogéria, stb.
Milyen időbeosztásban kéne dolgozni?
Tegyük fel, hogy napi 8 órás munkáról beszélünk: ebben az esetben sem mindegy, hogy az a bizonyos nyolc óra a nap melyik részét teszi ki. Egy időben hajnalok hajnalán kellett munkába járnom, és bár kora délutánonként végeztem, a szociális életem gyakorlatilag lenullázódott az ott töltött idő alatt: valahányszor ráértem volna, a barátaim még dolgoztak – amikor pedig ők értek rá, én már az igazak álmát aludtam, mert másnap nagyon korán kellett kelnem. De ugyanez igaz arra a változatra is, amikor az átlagosnál későbbre jártok dolgozni, és késő éjjel végeztek.
Ha a napotok ritmusa teljesen másmilyen, mint a legtöbb emberé, hamar elszigetelve érezhetitek magatokat a világtól.
Mennyire stabil a cég múltja?
Virágzik a startupkultúra, gombamód szaporodnak a vállalkozások, és menő állásokat is kínálnak – de az a helyzet, hogy egy induló cégnél mindig fennáll a veszélye annak, hogy rövid időn belül és esetleg teljesen váratlanul másik munkahely után kelljen néznie az embernek. Félreértés ne essék, senkit nem akarok lebeszélni a kockázatvállalásról – ha valakinek ez a vágya. Csak azt mondom, érdemes ezt tudatosítanotok magatokban, mielőtt döntetétek.
Egy magas fizetés rizikós jövőképpel közel sem olyan jövedelmező hosszú távon, mint amilyennek elsőre tűnik.
Milyenek a leendő kollégák?
Nagyon nem mindegy, hogy az ember hogy érzi magát a munkatársai társaságában, hiszen mint mondtam, a munkahelyünkön töltjük az életünk nagy részét.
Kiteljesedtek a kollégáitok mellett vagy inkább befeszültök a társaságukban?
Egy közösség tagjának érzitek magatokat vagy inkább egy sorból kilógó embernek?
Támogató közegbe kerültetek vagy egy olyanba, amit pletykák és furkálódás vezérel?
Egy rossz munkahelyi közeg megbetegítheti az embert: pszichésen és akár fizikálisan is.
Ha állásinterjúra mentek, tudjatok róla, hogy az interjú egy oda-vissza szituáció: nemcsak ti „vizsgáztok”, hanem a hely is vizsgázik előttetek.
Ha nem vagytok egy hullámhosszon az interjúztatóval, a leendő főnökötökkel vagy esetleg egy leendő kollégátokkal, ne akarjatok ott dolgozni, ahová jelentkeztetek. Egy nem jól sikerült interjút ne kudarcként, hanem jelként kezeljetek: legalább idejében értesültetek róla, hogy az adott hely nem nektek való.
