Valahányszor besétálok egy kínai kifőzdébe, mindig veszek egy szerencsesütit is. Csak mert jólesik a léleknek, ha olvas valamilyen kedvességet, pozitív gondolatot. De mi van, ha aznap valaki pesszimista gyúrja a tésztát, és csomagolja be a sütiket? Mi kerülne bele?
Nem mintha örülnék neki, de muszáj eljátszanom a gondolattal. Már csak azért is, mert nem szeretem a negatív gondolatokat, szóval ha vennék ma kilenc szerencsesütit ezekkel a mondatokkal, akkor azért eléggé vágnám hozzá a fejeket. Mondjuk így.
1. szerencsesüti
Le kéne fogynod. Tényleg.
A bodyshamingről hallottál már?
2. szerencsesüti
Hát, ez nem a te napod.
Majd meglátjuk.
3. szerencsesüti
Kicsit lehetnél gyorsabb!
De kit érdekel? Bika lány vagyok, szóval ezt soha ne mondja nekem senki!
VOUS-kísérlet: megmutatom, milyen ereje van a pozitív gondolatoknak
A kimondott szavaknak ereje van. Közhely – gondolhatod. De megdöbbentően igaz – mondom én. Nagyon vigyázni kell azzal, hogy mit mondtok egymásnak, de mi a helyzet egy virággal? Vajon egy növénynél is számít, ha szép szavakat, pozitív mondatokat mondasz neki? Kipróbáltam.
A folytatást itt olvashatjátok!
4. szerencsesüti
Nincs a világon olyan rossz dolog, aminél még rosszabb ne lehetne! – Josef Lada
Ó, ne. Ez egy negatív süti! Valakinek nagyon rossz napja volt a sütödében.
5. szerencsesüti
A jók szenvednek, a gonoszok virulnak, a halandók meghalnak. – Cassandra Clare
Várj. Akkor én most melyik is vagyok…?
6. szerencsesüti
Annyira azért nem jó az élet, mint amennyire reklámozzák. – Cserna-Szabó András
Kérlek, mesélj még!
7. szerencsesüti
Az 'esély nincs rá' dolgokkal egy a baj: hogy néha bejönnek. – Tony Parsons
Szó se róla, ez azért ÜT!
8. szerencsesüti
Ha egy problémán túl vagy, holnap jön két újabb. – DSP Bradaz
Köszi, köszi, KÖSZI! Véletlenül se legyél optimista.
9. szerencsesüti
Most ették meg a világon az utolsó csokit.
Ez amúgy most már tényleg a világvége. :((((
„Te kettőre emlékszel, de valójában tizenhatot ettél meg belőlem” – egy csoki őszinte levele egy csokifüggőhöz
Játsszunk el a gondolattal, milyen lenne, ha a csokoládék beszélni tudnának? Ha tollat ragadnának, és úgy istenigazából megírnák nekünk – nekem – azt, amit a hozzájuk való függőségről gondolnak? Vajon hogyan látnak bennünket ők? A csoki levelét itt olvashatjátok!
