„Szén-monoxid-mérgezésben hunyt el egy család” – hangzik el időnként a hírekben, vagy hoz le ezzel a címmel egy cikket valamelyik hírportál. Ennek ellenére még mindig előfordulnak ilyen esetek. Az én fejemben pedig az a kérdés mocorog, hogy MIÉRT? Miért történik meg még mindig ilyen eset?
„Évente átlagosan országszerte 500 esetben riasztják a tűzoltókat szén-monoxid-mérgezéssel összefüggő esetekhez, ebből 150 – 200 riasztás Budapestről érezik.” – tudom meg a számszerű adatot Mukics Dániel tűzoltóőrnagytól, aki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője. Őt kerestem meg a kérdéseimmel, amelyekre készségesen válaszolt. Azt is hozzátette, az ilyen típusú riasztások száma évről évre nő, ennek oka, hogy egyre jobban elterjed a szén-monoxid-érzékelők használata.
„A szén-monoxidot nem véletlen nevezik 'csendes gyilkosnak'. Egy rendkívül mérgező gázról van szó, ami az emberi érzékszervek számára nem észlelhető. Színtelen, szagtalan, íztelen, a szoba levegőjével jól elkeveredik, létrejötte pedig valamilyen tökéletlen égési folyamathoz köthető. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság, könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és 1-2 percen belül halál is beállhat” – fejti ki Mukics Dániel, hogy miért is olyan veszélyes ez a gáz.
Mi okozhat szén-monoxid-mérgezést?
Sok oka lehet annak, hogy bekövetkezik a szén-monoxid-mérgezés. A megelőzéshez pedig nem árt tisztában lennünk néhány alapinformációval.
Mivel a szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, így tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, pedig az év egészében jelen lévő veszélyről van szó.
A fűtő- és vízmelegítő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. Egy köbméter földgáz tökéletes elégetéséhez például körülbelül tíz köbméter levegő szükséges. Azok a berendezések, amelyek nyílt égésterűek, vagyis a szoba levegőjét használják az égéshez, szellőzőkön és az ajtók, ablakok légrésein keresztül jutnak oxigénhez. Éppen ezért az esetek nem helyhez kötöttek, mindenhol előfordulhat ilyen, ahol nyílt lánggal fűtenek, vagy melegítik a vizet.
A fűtési költségek csökkentése miatt sokan lecserélik a régi fa nyílászárókat, és helyettük jól szigetelő ajtókat, ablakokat csináltatnak. Az újonnan beszerelt, jól szigetelő nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. Ha más módon nem biztosított a levegő pótlása, akkor a nyílt lánggal működő vízmelegítő vagy fűtőeszköz elhasználja a szoba levegőjét, és legyen bármilyen jó a huzata a kéménynek, ha az áramlása megfordul, a szén-monoxid halálos mennyiségben való megjelenése már csak idő kérdése.”
Nem csak a kémény tehet róla
Mukics Dániel rámutat arra, hogy tévhit csak a kéményre fogni a szén-monoxid-mérgezés kialakulását, ugyanis olyan szobában is előfordulhat, ahol kémény sincs. A baj inkább az, hogy a szoba levegőjét használó nyílt lánggal működő berendezés nem kap elég levegőt.
A mérgezéses esetek nagy része a fürdőszobában következik be, hiszen e helyiségek légtere kicsi. A fali vízmelegítő elhasználja a fürdőszoba levegőjét, ezért nagyon fontos a helyiség megfelelő szellőzéséről gondoskodni. Ha letakarjuk, vagy átépítésnél megszüntetjük a szellőzőt, máris életveszélyes állapotot teremtettünk.
– mondja. Nem ritka hát, hogy a fürdőszobában találnak rá az érintettekre.
Fontos tudni a helyettes szóvivő szerint azt is, hogy szén-monoxid minden olyan tüzelő, fűtő, főző, vízmelegítő eszköznél kialakulhat, ami nyílt lánggal működik, vagyis a szoba levegőjét használja az égéshez. Fontos, hogy nemcsak gázüzemű készülékek esetén alakulhat ki a mérgező gáz, hanem bármilyen nyílt lánggal égő berendezésnél, legyen az kandalló, vagy éppen cserépkályha.
A páraelszívók is gondot okozhatnak
Azok a páraelszívók ugyanis, amelyek a benti levegőt a szabadba szívják, működésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a szoba levegőjét használó fűtő- vagy vízmelegítő eszközök ne kapjanak megfelelő mennyiségű levegőt az égéshez. Ez fokozza a szén-monoxid-mérgezés lehetőségét – mutat rá még egy tényezőre, amit sokan figyelmen kívül hagynak.
Kivezetéses páraelszívót és nyílt lánggal működő berendezést soha nem szabad egyszerre használni!
Ha kivezetéses páraelszívónk van, gondoskodjunk úgynevezett reteszelő berendezésről. Ez a szerkezet automatikusan kizárja a fűtőeszköz és a kivezetéses elszívó együttes működését.
Évente ellenőriztessük szakemberrel a fűtőeszközeinket, hiszen egy nem megfelelően működő berendezés hozzájárul a szén-monoxid keletkezéséhez. Mindig biztosítsuk ezek levegő-utánpótlását, tehát ha új típusú nyílászárókra cseréljük a régieket, gondoskodjunk az ablakokon résszellőzők beszereléséről. Még a hideg téli időben is biztosítani kell a megfelelő szellőzést és a nyílt lánggal működő berendezések levegő-utánpótlását.”
Mukics Dániel szerint néha hallani olyan híreket, hogy házi kedvenc mentette meg a gazdáját a szén-monoxid-mérgezéstől, mert jelezte a mérgező gáz jelenlétét, ám ezeknek a híreknek ne higgyetek.
Ezek a hírek alaptalanok, hiszen az emberhez hasonlóan az állatok sem tudják érzékelni a mérgező gáz jelenlétét.
Lehetséges, hogy egy társasházban csak egy lakást érint az eset?
Noha egy eset riasztásakor előfordul, hogy kiürítik az egész társasházat, előfordulhat, hogy csak az egyik lakást érinti a mérgezés.
„Ilyen eset például, ha az egyik lakás egyik helyiségében kiegészítő fűtőeszközként üzemel egy sziesztakályha (ez egy gázpalackról működő nyílt lánggal égő mobil fűtőberendezés, amit nem kell kéményhez csatlakoztatni). Bármilyen lánggal égő berendezés, ami a szoba levegőjét használja az égéshez, okozhat szén-monoxid-mérgezést, ha nem kap elég levegőt az égéshez. Ezért fontos mindig a levegő-utánpótlásról illetve a szellőzésről gondoskodni.”
Mit tegyünk, ha észleljük, hogy szén-monoxid-mérgezés esete áll fenn?
Hogyan kell helyesen használni a szén-monoxid-érzékelőt?
A helyettes szóvivő szerint ha minden óvintézkedést megtettünk az eddig leírtak szerint – tehát a fűtőeszközeinket műszakilag megfelelő állapotban tudjuk, biztosított ezek levegő-utánpótlása, tisztában vagyunk a páraelszívó és a fűtő, vízmelegítő eszközök együtt üzemeltetésének veszélyeivel –, akkor megfelelő biztonságban tudhatjuk magunkat, szeretteinket és háziállatainkat.
Hasznos az is, ha beszereztek egy szén-monoxid-érzékelőt, ami életet menthet, de önmagában nem akadályozza meg a mérgező gáz kialakulását, csupán jelzi annak jelenlétét.
Szén-monoxid-érzékelő beszerzése tanácsos azoknak, akik nyílt lánggal működő berendezéssel fűtenek, vagy melegítik a vizet. Azokban a lakásokban, ahol volt érzékelő, nem történt haláleset az elmúlt években.
– mondja Mukics Dániel. Persze az érzékelőket is megfelelően kell használni, mindig fejmagasságba helyezzétek el, a fűtő vagy vízmelegítő eszköztől mintegy másfél méteres távolságra. A szóvivő szerint fontos, hogy az érzékelő ne a szoba sarkában kapjon helyet, a sarkoktól 10–20 centiméter távolságban helyezzétek el az eszközt. Ha a hálószobába teszitek el az érzékelőt, akkor a fekvő helyzetben lévő fejetek magasságához tegyétek.
Érzékelőt csak épületgépészeti, tüzeléstechnikai boltban vásároljatok!
Nem mindegy, milyen érzékelőt vásároltok, erről a katasztrofavedelem.hu oldalán találtok két nagyon fontos listát. Ez azokat az érzékelőket listázza, amelyeket NEM szabad megvásárolni megbízhatatlanságuk miatt, ez pedig a megbízható típusokat sorolja fel.
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
