Van, hogy bosszankodunk, vagy büszkélkedünk, és van, hogy magyarázkodnunk kell, pusztán azért, mert műkörmünk van. Könyörgöm, nem mondtuk, hogy mindenki csináltasson műkörmöket! Ha nem tetszik, nem kell hordani, nem kell nézni, és főleg nem kell róla véleményt alkotni, ha nem kértük!
Mondanom sem kell, hogy a fele nem igaz azoknak a városi legendáknak, amiket rólunk, műkörmöt viselő lányokról mondanak. Legyen végre vége az ostoba műkörömsztoriknak!
Így élünk mi, műkörmös lányok!
1. Tömegközlekedésen, ha kapaszkodunk, más emberek percekig képesek bámulni a körmeinket. Keresik a hibát? Nem fognak találni!
2. Unjuk már nagyon: „Hű, ez nem túl hosszú? Hogy tudsz ezzel…?” Nincs olyan, hogy túl hosszú, és MINDENT TUDUNK VELE CSINÁLNI, OKÉ?
3. Tényleg, de tényleg semmiben sem gátol minket a köröm, csupán meg kellett tanulnunk mindent másképp csinálni, de ez számunkra már természetes
4. Illetve DE! Az érintős kaputelefonok, ha le vannak rácsozva… na, azzal nem tudunk mit kezdeni!
5. Ha egy is letörik, betörik, akkor nem hisztizünk, ó, mi soha, akkor csupán örök kárhozatra ítéljük a világot
6. Szeretnénk, ha végre nem a körmünk hossza alapján ítélnének meg minket. Számunkra a köröm nagyon fontos, ennyi, semmi több!
7. Van, hogy véletlenül megszúrunk, megbökünk más embereket, ezért előre is elnézést kérünk!
8. Cserébe nagyon jól tudunk hátat vakarni!
9. Higgyétek el, a műkörömmel nem jár együtt a plázacica-bizonyítvány
10. Hogy miért van műkörmünk? MERT TETSZIK! „Rajtad miért van fehér póló?”
