A Wikipédiának pontosan az a legnagyobb előnye, ami a legnagyobb hátránya: ingyenes, ezért bárki írhat rá bármit, a megfelelő forrásmegjelöléssel. De honnan tudja az egyszerű földi halandó, hogy mi számít hiteles forrásnak? Az egyik legismertebb brit bulvármagazin nem az – legalábbis a Wikipédia szerint.
Ki ne szórakozott volna még Wikipédia-szócikkek átírogatásával és újak létrehozásával életében legalább egyszer? Nekünk anno a középiskolában ez volt a program minden informatikaórán, aminek igazából semmi következménye nem lett, azon kívül, hogy néha kaptunk egy-két megdorgálós, előre megírt e-mailt az oldaltól. Aztán persze másnapra kijavították az egészet, szóval számomra kábé ekkorra dőlt meg az a tévhit, hogy a Wikipédiára bárki bármikor kiírhat bármit, ami csak eszébe jut.
Mondjuk azért nem mindenki ekkora szörnyeteg, mint mi voltunk: merem remélni, hogy a legtöbb embert a jó szándék vezérli akkor, amikor átírogatja meg kibővítgeti azokat a bizonyos szócikkeket. Csak az az egyetlen baj, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve…
Erre untak rá a Wikipédia üzemeltetői, egészen pontosan arra, hogy a felhasználók rengeteg olyan, megkérdőjelezhető forrásokkal dolgozó oldalakra hivatkoznak, mint a Daily Mail, ami egyébként az egyik – ha nem a legnépszerűbb – bulvármagazin világszerte. Az érvelés pedig így hangzik:
A Daily Mail egyszerűen megbízhatatlan, ami a szenzációhajhász címeiről és a leellenőrizhetetlen forrásairól híres.
De van-e értelme betiltani az összes Daily Mail-cikket hivatkozásként? Megértjük, hogy a Wikipédia sem szeretné lejáratni magát, de azért egy egész oldal kitiltása a forráslistából kicsit erős cenzúra, elvégre nem egy álhírekkel dolgozó újságról beszélünk. Mi inkább az alábbi dolgokat javasolnánk, ha nem szeretnétek belefutni a rossz hivatkozás okozta hibákba:
Ne csak a címet és a leadet olvassátok el
A kattintásvadász címek az esetek nagyrészében teljesen unalmas vagy hétköznapi cikket rejtenek, mi mégis mindig felkapjuk rá a fejünket, sokszor pedig képesek vagyunk már egy jól hangzó cím után véleményt alkotni a dolgokról. Pedig higgyétek el, jobban jártok, ha inkább elolvassátok azt a bizonyos cikket.
Ellenőrizzétek a forrást
A Daily Mailre hivakozik egy magyar nyelvű cikk? Hoppá, lehet, hogy kamu! De magyar nyelven is van rengeteg olyan kamuhíroldal, aminek felesleges bármit is elhinni. Ezeket leggyakrabban úgy vehetitek észre, hogy bár magyar nyelvű cikket olvastok, az URL nem .hu-ra végződik. Ilyenkor 99,9%, hogy álhírbe futottatok.
Ki írta a cikket?
Nálunk, itt a VOUS-n (és egyébként a legtöbb híroldalon) minden cikkünk saját névvel megy ki, ezzel is vállalva a felelősséget azért, amit leírtunk. Egy kamucikknél azonban nagy valószínűséggel nem fogjátok megtalálni, ki volt a szerző, vagy ha mégis, az nem egy létező ember. Gyanús lehet a stockfotó jellegű profilkép és az egyértelműen túlzásokat állító bemutatkozás is.
Nem mindegy, mikor írták
Lehet, hogy a cikkben olvasott információ teljesen releváns volt mondjuk 2008-ban, de azóta elévült – ezt pedig egy egyszerű Google-kereséssel bármikor ellenőrizhetitek.
Ez csak valami vicc?
Az internet telis-tele van olyan oldalakkal, amik még csak nem is a megtévesztés, hanem a szórakoztatás céljából irkálnak egyértelműen hülyeségeket. A viccet viszont valamiért sokan egyáltalán nem értik (talán azért, mert szeretjük azt hinni, hogy ami az interneten van, az mind IGAZ), ezért a legártatlanabb szatirikus írásból is hatalmas vita vagy botrány alakulhat ki.
Miért nem mindegy, mit posztolnak a példaképeink? Avagy így legyetek tudatos hírfogyasztók!
Nem mindegy, mit posztolunk az internetre, főleg, ha sok követőnk van – számomra ez a hét legnagyobb tanulsága. Meg az, hogy akkor is érdemes igent mondani az életre, ha nem olyan, mint a példaképeinké, hiszen ők többnyire nem a valóságot hirdetik. Sőt, az is eszembe jutott, hogy már egyetem előtt érdemes lenne hasznosabb dolgokra tanítani a diákokat sok felesleges tárgy helyett.
A cikk folytatásáért katt IDE!
