Alkotni jó, legyen szó akár festésről, akár írásról, de a művészeteknek nem csak gyönyörködtető funkciójuk van – sokaknak ez a fajta kreativitás segíthet kilábalni a depresszióból, vagy legalább enyhíteni a tüneteit. Ugyanez történt egy brit diáklánnyal is.
Ha valaki le tudja másolni Van Gogh művészetét, annak sok gondja nem lehet az életben – gondolhatnánk. Pedig Amelia Hallnak is megvolt rá a tehetsége, csak eddig nem nagyon tudta kamatoztatni. A lány ugyanis olyan súlyos depresszióval küzdött, hogy sokszor már vagdosta is magát.
Sokáig küzdöttem az önbántalmazással, de pár hónappal ezelőtt rájöttem, hogy ezt nem akarom folytatni. Inkább valami pozitívabb dolgot akartam, ami segít megküzdeni a depressziómmal, ezért úgy döntöttem, vagdosás helyett inkább kifestem a lábam.
Amelia Van Gogh egyik leghíresebb alkotását festette a lábára, az Éjjeli kávézót, a végeredmény pedig több mint csodás lett, már amennyire ebben a helyzetben lehet ilyesmit mondani. A holland festő egyébként maga is mentális problémákkal küzdött, és az ő számára is menekülés volt az alkotás.
A bőrre rajzolás nem újdonság mentális betegek körében, sok kutató és orvos is javasolja azoknak a betegeknek, akik szintén önbántalmazással és depresszióval küzdenek, nyugtató hatása miatt, de nagy segítséget nyújthat még a naplóírás vagy akár a zene is.
„Amikor ebben az állapotban megvágom magam, nem érzem olyan élesen a fájdalmat”
Titkai mindenkinek vannak – ez teljesen természetes. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy ki mit tart magában. Egy ismerősöm – akit nevezzünk a cikk erejéig Évinek – nemrég árulta el: ha nem tudja kordában tartani az indulatait, az alkarját vagdossa. Bár az arcát és a valódi nevét nem vállalta, őszintén mesélt az önbántalmazásról.
A cikk folytatását ITT találjátok.
Az önbántalmazással kapcsolatban egyébként még mindig rengeteg tévhit él a fejekben: sokan a tinédzserek magamutogatásával kötik össze, pedig a dolog sokkal súlyosabb annál. Való igaz, hogy fiatal depressziósoknál gyakrabban fordul elő a test vagdosása, de nem csak rájuk jellemző, és főleg nem magamutogatásról, hanem sokkal inkább segélykiáltásról van szó. Kutatások bizonyítják, hogy a magunknak okozott hirtelen fájdalom segíthet felejteni a stresszt és a szorongást egy rövid időre, de ahogy a drogoknál vagy az alkoholnál, később itt is egyre nagyobb és erősebb folytatásra van szüksége a betegnek.
Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, hívd az ingyenesen hívható 116-123-as vagy 06 80 820 111-es telefonszámot! Online segítséget itt kaphatsz. Amennyiben másért aggódsz, ezt az oldalt ajánljuk figyelmedbe.
