Az egyik legfinomabb leves a kalakeitto, azaz a finn halleves, ami a mi legendás magyar halászlénkhez képest sokkal szelídebb: tejszínnel és zöldséggel készül, gyors és nagyon egyszerű. Érdemes kipróbálni és rendszeresen bevetni, mert még azok is szeretik, akik amúgy nem rajonganak a halételekért.
Ez a tejszínes-kapros halleves Finnországban az egyik legkedveltebb fogás, minden étteremben kapható, de otthon is gyakran kerül a családi asztalra akár hetente többször, mert nagyon jól variálható, könnyű és pikk-pakk elkészül, tartalmas, de nem nehéz, egyszóval igaz főnyeremény.
Tulajdonképpen bármilyen halból készülhet, de a legelterjedtebb mégis a lazacos változat, talán azért, mert a lazac rózsaszín húsa mutatós a tejszínes, fehér levesben.
A hal mellett biztosan van benne krumpli és sárgarépa, valamint tejszín, jellegzetes fűszerei pedig a szegfűbors és a kapor, de innentől kezdve már bátran variálható. A zöldségességet fokozhatjuk felkockázott zellerrel, karalábéval, édesburgonyával vagy sütőtökkel, mehet bele egy maréknyi zöldborsó vagy zöldbab is, ha épp van kéznél.
A Halak jegy jellemzése: tényleg képes megtéveszteni a környezetét?
Sokan helytelenül mondják magukról, hogy „Hal” vagyok, holott az asztrológiai elnevezése helyesen Halak, többes számban. E jegyben több személyiség is lakozik. A Halak jegy az úgynevezett kettős jegyek közé tartozik (ilyen kettős jegy még az Ikrek és a Nyilas), amely ellentmondásokkal teli. Ennek mértéke attól függ, hogyan viszonyul a saját sebezhetőségéhez: elfogadja, áramlik-e vele, esetleg menekül előle, vagyis szemben úszik az árral.
Tudjatok meg még többet a Halak jegyről ITT!
Aki nem szereti a kaprot, kiválthatja petrezselyemmel, de egy próbát mindenképpen megér kaporral még azoknak is, akik amúgy nem rajonganak érte, mert a lazaccal, a tejszínnel és a szegfűborssal egészen izgalmas és nagyon komplex ízhatást ad.
Mivel nálunk ritkábban használt alapanyag a lazac, ünnepi fogásként is megállja a helyét!
A cikk itt még nem ér véget! A folytatásért kattintsatok a Cookta oldalára!
Nem tudom, mikor, de az már biztos, hogy tönkrevágtuk a húsvétot. Nem ünneplünk már otthon, a hagyományok kiveszőben vannak, és azt sem tudnám már megmondani, mikor kezdtek zárt ajtókon kopogtatni a locsolkodók, de az biztos, hogy ez vezetett ahhoz, hogy a locsolók is inkább wellnesshétvégére mentek húsvétolás és locsolkodás helyett.
