Korábban szentül meg voltam róla győződve, hogy nem vagyok én királylány. Ma már ott tartok, hogy nem csak nagyítóval kell keresnem a bizonyítékokat arra, hogy – akár szeretném, akár nem – bizony királylány vagyok, ami egyszerre elkeserített, megdöbbentett, és arra késztetett, hogy vállaljam a dolgot. Mivel nem szerettem volna a felfedezésemmel magamra maradni, így megkértem a VOUS-lányokat, keressenek bizonyítékot arra, hogy ők is kékvérűek valójában.
A királylánysághoz mindig is negatív képeket kapcsoltam. Egy királylány kényes, elkényeztetett, hisztis, büszke, türelmetlenségében toppantgat a topánjával, fennhordja az orrát, sosem elég jó neki semmi. Ezek után ki akar királylány lenni? Márpedig egyre több királylányos tulajdonságot vettem észre magamon. Ha csak a viccesebb dolgokat nézem, akkor ott van például a kontrollálhatatlan kisujjam, amelyik furcsán eláll, ha gépelek, bögrét emelek a számhoz, villával eszek, valamit koncentrálva megcsippentek. A kisujjam önálló életet élve a levegőbe emelkedik. A másik, hogy ha meg kellene nevezni valakit, akkor én biztosan Borsószem királykiasasszony lennék, mert ha nem megfelelő az ágy, a párna magassága, a takaró hőmérséklete, a szoba hőmérséklete, akkor lehetek akármilyen fáradt, képtelen vagyok nyugodtan aludni. Súlyos bizonyítékok a királylányságomra – szerencsére nem vagyok egyedül. A VOUS-lányokban is ott lakik a királylány. (Érdekes, hogy valamiért nem fordult meg a fejemben, hogy a királylányok a mesékben sokszor jószívűek, kedvesek, segítőkészek is, szóval királylánynak lenni ér és lehet is, a korona pedig mindenkinek jár.)
Szerkesztőnk, Viola királylányságára a nemes anyagok a bizonyíték:
„A ruhatáram 90%-a arisztokratikus anyagokkal van feltöltve… Rengeteg selyem-, moher-, kasmírcuccom van. Nem azért, mert sznob vagyok, hanem mert annyira érzékeny a bőröm, hogy a műszálas textilektől vakarózom. Nem egy költséghatékony adottság…”
Hírszerkesztő csapatunk vezetője, Sophie imádja, ha kényeztetik:
„Imádom, mikor 'kiszolgálnak és kényeztetnek' – és most itt nem a szexről beszélek, hanem a mindennapi dolgokról, például ha főznek rám. És egyébként harcolok is ezzel tök sokat magamban.”
Ha már ételekről van szó, ehhez a témához szerkesztőnk, Engel Nóri királykisasszony is szívesen hozzászól:
„Igyekszem minőségi kaját enni, mert a gagyitól már elméletben rosszul leszek, nem beszélek csúnyán, minimum öt párnán alszom, és elvárom, hogy egy pasi igenis kinyissa nekem az ajtót. Most akkor királylány vagyok? (De tornacipős!)”
Még mindig étkezés. Junior szerzőnk, Lilla számára is ez az egyenes bizonyítéka annak, hogy egy királylány benne is él.
„Mindig hagyok utolsó falatot a tányéron és utolsó kortyot a pohárban… nem tudom, miért csinálom. Illetve hiába vagyok mindenevő, ha valami újat próbálok ki, mindig hagyom, hogy az kóstolja meg először, aki velem van.”
Fotósunknak, Ancsának is arisztokratikus kisujja van:
„Én is eltartom a kisujjam evés-ivás közben. És feláll a szőr a hátamon, ha valaki nem képes betartani az alapvető illemszabályokat, például csámcsog, szipog, cuppog, csoszog, nem köszön.”
VOUS-teszt: Mennyire vagytok képben az alapvető illemszabályokkal?
A legalapvetőbb illemszabályokkal – reményeink szerint – tisztában vagyunk. De vannak helyzetek, ahol az előírások nem feltétlenül evidensek számunkra, és persze vannak olyanok is, amelyek korábban kőbe voltak vésve, napjainkban azonban már kissé elavultnak számítanak, így modorossá tehet bennünket a használatuk. Összegyűjtöttünk nektek néhány példát, amivel letesztelhetitek, hogy mennyire vagytok képben.
A tesztért kattintsatok ide!
Szerzőnk, Andi nagyon nehezen ébred, így a bátor lovagnak külön haditervre van szüksége az ébresztgetéshez:
„Szerintem én Csipkerózsika vagyok. Rendkívül rosszul viselem, ha akárhogyan keltenek, és félálomban, ha piszkálnak, hisztis vagyok, csapkodok, hogy hagyjanak aludni. Viszont ha nagyon, NAGYON kedvesen ébresztgetnek – simi, puszi, mosolygós arc –, akkor pont úgy kelek, ahogy Csipkerózsika a herceg csókja után: bárgyún vigyorogva, macskásan. Ha ezek után még a tejeskávémat is az ágyba hozzák, akkor úgy érzem, enyém a fele királyság.”
Grafikusunk, Fanny inkább dramaQueen, de ha elolvassátok az érvelését, ti is bólogatni fogtok: bizony, jár neki is a korona.
„Nem vagyok hisztis, és kényeskedő sem, nem szoktam dirigálni sem, viszont… Imádom a jó minőségű anyagokból készült ruhákat, vonzódom a csipkékhez, gyöngyökhöz, hímzésekhez, és teljes mértékben felháborít az ízléstelenség, és minden, ami gagyi. Kényes vagyok viszont a ruháimra, a rajzeszközeimre, és én is elálló kisujjal fogom az ecsetet és a teáscsészét is.
Ha a szüleimnél vagyok, anyukámmal pontban ötkor teázunk.
Mindenkivel udvarias vagyok, utálom, ha más nem az, csúnya szavak ritkán hagyják el a számat. Szívesen élnék egy másik korban, ahol szolgák öltöztetnek reggelente, bálokba járhatok, és az lenne a legnagyobb problémám, hogy aznap melyik csodálatos ruhakölteményemben pompázzak. A fűzőt is elviselném!”
Nina a legkirálylányabb királylány, aki amúgy ufó is:
Szeretek mindent, ami hercegnős. A tiarákat, a gyönyörű ruhákat, a rózsaszínt. Hiszem, hogy minden lánynak van egy hercege, aki meglátja benne a királylányt. A családomtól, a barátaimtól és a VOUS-lányoktól
rendszeresen megkapom, hogy királylány vagyok. És én ennek nagyon örülök.
„Reggelente tündérporban fürdik” – Megtaláltuk a szerkesztőség ufóját!
Nemrég megkerestük a szerkesztőség ufóját. Nem volt egyszerű dolgunk, ahol ennyi nő együtt dolgozik, ott mindig vannak furcsaságok. Van, aki túl szabad szájú, míg más a prűd kategóriát viseli.
Ha ez nem lenne elég, akad köztünk olyan, aki nem hajlandó gyümölcsöt enni, míg más egész nap almát majszolna. Megkapták a VOUS-lányok a feladatot: ne kerteljenek, sértődés nélkül mondják meg, szerintük ki az ufó a VOUS hadiszállásán. A cikkért kattintsatok ide!
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
