Vannak olyan bútorok, tapéták, berendezési- és dísztárgyak, illetve stílusok, amelyek már évekkel ezelőtt kimentek a divatból. Nem csak külföldön, itthon is. Valahogy a mai napig mégis visszaköszönnek jó pár lakásban. Ilyenkor soha nem tudom, hogy a lustaság, az anyagiak vagy a megszokás az, ami miatt sokan nem válnak meg ezektől az elavult és sokszor nem a jó értelemben vett giccses holmiktól.
Pár hónappal ezelőtt írtam nektek a '80-as évek favoritjáról, a fotótapétákról – amelyek ugyan újra aranykorukat élik, de ez nagyon ritka. Sőt, olyan tárgyakat is megemlítettem, amiknek manapság már semmi keresnivalójuk nincsen otthonainkban. Sőt, igazából soha nem is volt keresnivalójuk, mint például a szőrös vécéülőkének, de sajnos a lista itt még nem ért véget, így folytatom a sort azokkal, amiket jobb lesz újragondolnunk. El kéne felejtenünk legalább három stílusirányzatot és a hozzájuk tartozó berendezési- és dísztárgyakat!
Utazz otthon – mediterrán
Na jó, itt lehet vitázni, mert ezt kapásból kétfelé oszthatnám: a szupergagyi és a kissé már uncsi, de alapjaiban véve még mindig menőnek számító stílusra. Hogy mi a különbség a kettő között? A „menő” magában foglalja a rusztikus, vintage, olasz, sőt a spanyol és a görög irányzatokat is. Jellemzőik a fehér és tört fehér színek, bézsek, pasztelles árnyalatok, koptatott fa bútorok, természetes anyagok, terrakotta burkolatok és kiegészítők. Ha ügyesen bántok vele, semmi ne tartson vissza ettől a stílustól. De könnyedén hibák sorozatába eshettek vele!
Például NEM a műterrakotta, a terrakottát utánzó falipanelek és PVC-k, meg a napsárga falak és kovácsoltvas cuccok a legjobb választás ezekhez. Habár a kovácsoltvas megtalálható az eredeti stílusban is, de ezek nem mívesek, és semmiképp sem esnek velük túlzásokba!
Stílustrükkök, amiktől a panellakásból is mediterrán otthon lesz
Ha szeretitek a mediterrán stílust, és miért is ne szeretnétek – hiszen otthonos, meleg, hívogató, és szuper pihentető, ahol az ember lánya úgy érezheti magát, mintha folyton nyaralna –, kicsit segítek eligazodni abban, hogy mik is jellemzik pontosan. Hogy mitől működik egy ilyen tér, és hogy egyáltalán milyen otthonokba ajánlanám, itt megtudhatjátok.
Ami nem barokk, az nyúlfarok – neobarokk
Valamiért ez a stílus máig uralkodó rengeteg otthonban. Túlzó, giccses és egyáltalán nem való egy családi fészekbe.
Miért akarja valaki nap mint nap egy kastélyban érezni magát?
Óriási csillárok, részletgazdag bársonnyal ellátott csupaszín tapéták és drapériák, aranyozott fröccsentett és faragott bútorok, illetve képkeretek jellemzik, aminek semmi helye ma már egy ízléses otthonban.
„Óóó, Afrika” – etno és eklektika
Emlékeztek még a sötétre festett egyiptomi és egyéb afrikai szobrocskákra, amelyek legtöbbször még egy kis aranyfestékkel is fel voltak turbózva? Sajnos azt kell mondjam, hogy már nagyon nem menők, sőt, soha nem is voltak azok! Az óriási fali legyezőkre is emlékeztek? Hát hogyne emlékeznétek, hiszen a mai napig ott lóg egyes otthonok falán, ahogyan a „papíruszra” festett egyiptomi hieroglifák is. A világítós, műanyagvirágos csobogókról nem is beszélve.
Amire nem is gondoltatok: díszítsétek az otthonotokat vízzel!
Nincs az a gyerek, aki ne csodálkozott volna rá – élete során legalább egyszer – egy akváriumra. Egy stresszes felnőtt, aki ne tudna órákig nézni és hallgatni egy csobogót, vagy épp merengeni egy dísztó mellett. Vajon miért van ránk ilyen hatással a víz? Ahogy meglátjuk, előtörnek az ősi ösztönök? És ha tényleg így van, nem lenne jó befolyással ránk, ha mindennap találkozhatnánk vele valamilyen formában? És ha igen, ezt a lakásban kell megtennünk?
Vegyétek fontolóra a következőket!
