Sokat álmodoztam gyermekkoromban. Ébren is kitaláltam magamnak mesés helyeket, ahol szívesebben lettem volna. Ahogy megtanultam olvasni, a fantáziámat és a belső mozit a könyvek táplálják tovább. A jól megválasztott szavak által szőtt történetekből nehezen lépek ki. Így volt ez ma is. Tolvaly Ferenc új műve igazi családregény: a Zsolnayak életét figyelhetjük meg közelről, hogyan építik fel tégláról téglára a világhírű porcelángyárat a XIX. században. Az 1870-es években még edényeket, terrakottákat és tűzálló téglákat előállító üzemből hogyan lett a Zsolnay Vilmos által alapított birodalom. A nagy kérdés pedig, hogy megfejtjük-e a Zsolnay-kódot.
„Az én erősségem a lélek, tekintve filozófiai és teológiai egyetemi tanulmányaimat, verseskötetemet és könyveimet. Egy napon azonban találkoztam Mattyasovszky-Zsolnay Zsófiával, aki említette nekem az alapító lánya, Zsolnay Teréz által írt naplót” – meséli az író. „Rávezetett, hogy a családregényt is megközelíthetem a lélek felől. A történet egyik szála a gyáralapítás, a család élete és Teréz lélekfejlődése, amelyet ő maga mesél el részben képzelt naplójában. Feljegyzéseit 60 és 90 éves kora között készítette. A párhuzamos cselekményben az elbeszélő művészettörténésznő találkozik Vay Ferenczcel, az idősödő gyűjtő távoli, fülledt világában. A gróf szürreális nézete, hogy a 'szenvedélyes gyűjtő érintésével éppen úgy ad életet a remekműnek, miként egykor alkotója tette.'
A Zsolnay kerámiák és porcelánok között sétálva a gyűjtemény birtokosával együtt veszhetünk el. A korszakok árnyalatai, anyaguk, mázuk, mintázatuk, formájuk és megannyi funkciójuk egy eddig ismeretlen, új dimenziót tárnak elénk. Az alapító és családjának elkötelezettsége és hite, ami lehetővé tette örökségének nagyságát.
160 év magyar történelméről tárul elénk egy tabló, miközben drukkolunk, hogy Zsolnay Vilmos mielőbb megtalálja a fehér arany titkát.
Hétköznapi olvasóként nem tudunk sokat a porcelángyártásról, a Szung-, Ming- vagy Csing-dinasztia korából. A regény kézbevétele után ismereteinkkel azonban kiléphetünk az átlagból, már ami a pécsi „dinasztia” örökségét illeti. A porcelángyártásnak az aranycsináláshoz, alkímiához hasonló misztériuma van. A „gyűjtők” elmélete szerint Zsolnay Vilmos ismerte a titkot, hogyan lehet a porcelánt „életre kelteni”.
Az alapítót a nehézségekkel vívott állandó harca, az ember-, alapanyag-, infrastruktúra- és pénzhiány hátráltatta. Mégis egy világraszóló csodát tudott létrehozni, elismerésekkel, világkiállításokon továbbvitt hírnévvel. 'Őt nem vonzották a kitaposott utak, fantáziája új ösvényeken, új elképzelések önálló megvalósításához vezette. Az egyszerű fazekasság nem elégítette ki, minden kezdettől fogva nemesebb anyag után kutatott.' Ellentétben azzal, amit ma a média sulykol belénk. A XXI. században minden arról szól, hogy alapok és erőfeszítés nélkül ugorhatunk a boldogságba. Ez azonban nem a „boldogság”. Fiatalként nehéz belegondolni, hogy az út szenvedéssel teli, a lelkünk békéjéért meg kell dolgozni.
Tolvaly Ferenc: A Zsolnay-kód
A pécsi Zsolnay család titka csaknem százötven éve foglalkoztatja a közvéleményt, és nem véletlenül. A Zsolnay azon kevés, 19. századi vidéki polgári családok egyike, amelyek ma is közismertek Magyarországon. Kivételes személyiségek sora alkotta e családot, és e karakterek szerencsés módon erősítették egymást, így tudtak dacolni azzal a nem kevés kihívással, amelyet a 19. és 20. századi történelem tartogatott számukra.
Tolvaly Ferenc történelmi dokumentumokon alapuló, lenyűgöző regénye a titok nyomába ered: mivel magyarázható a Zsolnayak sikere, hogyan tudtak létrehozni világszínvonalú értéket úgy, hogy a feltételek közel sem voltak adottak? A titok megfejtése a családtagok személyiségében rejlik, e személyiségeket pedig az olvasó a gyáralapító lányának, Mattyasovszky-Zsolnay Teréznek igen személyes hangú naplóin keresztül ismerheti meg. A regény így egyszerre család- és gyártörténet, illetve egy belső utazás, Teréz belső lélekútjának magával ragadó története.
A könyv megrendelhető ide kattintva, Alexandra Kiadó honlapán.
A művelt polgári család fiatal leánya kétféle irányt látott. Míg anyja figyelt rá, hogy fiatalkorukban mindent élvezzenek, tanuljanak és olvassanak, nagyanyjuk a nők kötelességét egyedül a házimunkában látta. Hogyan gondolja mégis újra életét és kerül az emancipáció útjára az Osztrák–Magyar Monarchia korában egy vidéki kisvárosban?
Terézt megrázkódtatások ösztönözték arra, hogy elinduljon, mélyebbre menjen a lelkében. Önvizsgálattal komoly lélekfejlődésen ment keresztül. Ahogy leírja, „túl nagy a kontraszt a között, ami voltam, és amivé lettem: két lélek, mely alig mutat rokonságot egymással.”
Ez azért is érdekes, mert az emancipáció a XIX. században és még sokáig nem tartozott a nők privilégiumai közé.
Hogyan találhatjuk meg mi is a belső teret a XXI. században?
Mindannyiunknak szüksége van az útkeresésre. Az élet zarándokút, a mindennapi nehézségek kövezik ki. Aki az életet választja, meg kell ismernie a saját lelkét. A zarándokutak segítenek követni a lelkünk hívását, de meditációval, imádsággal, egy szobába bezárkózva is megtalálhatjuk magunkban a csendet, erőforrásainkat. A tárgyi javak nélkülözhetőek, megszerzésük is teher, súlyokkal teli zsákkal pedig nehezebb az utat járni.
Mit tanácsolna a fiatalkori önmagának?
Amikor felsejlik a másik világ lehetősége, amit élhetünk, el kell indulni! Nem szabad az anyagi világban élni, mert a kalitkából, az idő múlásával egyre nehezebb kiszabadulni. Zsolnay Vilmos egyik legfontosabb üzenetét maga az alapító hagyja családjára, de mindenki megszívlelheti.
Munka, szeretet, remény, akaraterő: minden megvalósítható!
5 letehetetlen könyv, amit egy éjszaka alatt kiolvashattok
2016. október 8-án ismét megrendezik az Olvasás Éjszakáját, ami a múzeumok éjjeléhez hasonlóan délutántól hajnalig Budapest-szerte számos programmal várja az irodalom szerelmeseit. Tavaly összeszedtük nektek a VOUS-lányok kedvenc egyéjszakás könyveit, amelyeket idén is elolvashattok. Vagy tulajdonképpen bármelyik évben.
A kedvenceinkért kattintsatok ide.
