Nem tudom, hogyan és miért lettem a környezettudatosság híve, de nagyon fontos számomra például a szelektív szemétgyűjtés. Nem emlékszem, hogy általános iskolában vagy a középiskolában ilyesmire okítottak volna minket, és az újrahasznosítás is akkor még csak a borzalmas PET palackból készült estélyi ruhákig terjedt. Ennek ellenére tény, hogy az én generációm, azaz az Y generáció tagjainak már sokkal fontosabb a környzettudatosság, mint például a szüleinknek.
Emlékszem, hogy amikor a főiskolán első lakókként beköltöztünk az új koliba, pár hónappal később volt egy kérdőíves felmérés, min változtassanak, mit fejlesszenek. Volt egy rubrika, amibe bármilyen ötletet lehetett írni. Mivel az én szobatársam összesítette a lapokat, ezért láttam, hogy rengetegen írták a szelektív szemétgyűjtést és a PET palack-tömörítőt. Na, ezt mind csak azért írtam le, hogy szemléltessem, az Y generációnak igenis fontos a környezettudatosság. Na, és ez az a generáció, aminek tagjai mostanában válnak szülőkké vagy már azok. Vajon ők hogyan nevelik bele a csemetéikbe, hogy „a földet az unokáinktól kaptuk kölcsön”?
Nem csak egy csepp a tengerben!
A körülöttem lévő mamik közül tudtam, hogy a 29 éves Annát, aki a 2 éves Mór mamája, mindenképpen meg kell kérdeznem, hiszen egy olyan hippinek – semmiképpen nem rossz értelemben használva a jelzőt –, mint Anna biztos van mondanivalója a témáról.
A hitvallásom: nem taníthatom azt a gyereknek, hogy csak egy csepp a tengerben, mert igenis számít, hogy ő mit és hogy cselekszik. Fontos a tudatosság!
– mondja Anna, és ezt másik beszélgetőpartnerünk, Dóra is megerősíti: „Én abban hiszek, hogy minden kis lépés számít. Bármi apróság, amit a fenntarthatóság, az újrahasznosítás szemléletében teszünk, egyrészt utat és irányt mutat a gyerekeknek, másrészt pedig fontos lépés a jövőre nézve. Testközelből látom a saját gyerekeimen, hogy nekik természetes, hogy védjük az értékeinket, és ez jó visszaigazolás arra, van értelme így nevelni őket.”
„Mórnál mosható pelust használok, és konkrétan kiborul, hogy néhanapján papírpelust veszek elő. Volt már, hogy majdnem elsírta magát, hogy szemetet csinál” – kezdi a legfontosabbal Anna, aki azt is hozzáteszi, ha a fia babázik és pelenkát cserél a babán, akkor a pelenkamosást is eljátssza, neki ez már annyira természetes. De Mór már azt is tudja, hogy a bringa jobb, mint az autó, mert nem füstöli tele a levegőt. Ezeket az infókat Anna persze a gyerek kérdései alapján osztja meg vele, éppen azt, amire kíváncsi, amivel kapcsolatban kérdez. Fő a természetesség, nem erőltet semmit.
„Sírva fakadt, hogy ő nem akart szemetelni”
Ahogyan Anna kisfia is egyre ügyesebben válogatja a szemetet, úgy az én fiam, Bálint is tudja, mi megy a műanyag és mi a papír szemét közé, ha valamiben nem biztos, megkérdezi. Szemetet sosem dobna el, sőt pár hete az történt, hogy a buszról leszállva fújta az orrát, de akkora szélvihar volt, hogy mikor a buszmegálló szemetesébe szerette volna dobni, a szél kifújta onnan és átrepítette a parkon. Szegény Bálint rohant a szél fújta szemét után, de nem érte utol.
Végül sírva fakadt, hogy ő nem akart szemetelni. Tizenöt perces anyai monológba, rengeteg pusziba és simogatásba került, mire elhitte, ilyen előfordul és nem tett semmi rosszat.
Az eldobható pelenkák mellett hatalmas környezetterhelést jelentenek az intim betétek és a tamponok, Anna már ebben is váltott az intimkehelyre. „Az intimkehely mellé mosható betétet választok, nekem nagyon bevált ez a kombináció. Főleg, hogy tampontól több alkalommal is toxikus sokk szindrómát kaptam, még kórházba is kerültem. Ha egyszer lányom lesz, és abba a korba ér, biztosan efelé fogom őt is terelgetni.”
Az újrahasznosítás szépsége
Dóra egy másik fontos területre hívja fel a figyelmemet: „Mi, amit lehet, újrahasznosítunk, megjavítunk. A megunt játékokat elajándékozzuk, nem kidobjuk. A gyerekeim sok örökölt ruhát hordanak, a kinőtt ruhákból pedig párnát, ilyesmit varrunk.” Ezt én is vallom, ahogyan Bora baba gardróbjában is láthattátok, a kislányom is több ruhát örökölt a bátyjától, amibe egy kis rafinériával úgy is fel lehet öltöztetni, hogy nem nézik fiúnak.
Akik persze nem a használt ruhák mellett teszik le a voksukat, azok is lehetnek tudatosak, hiszen ma már nemcsak a H&M-nek van biopamut és Fenntartható stílus nevet viselő kollekciója, de megjelentek itthon olyan kisebb, tudatos márkák, mint például a gyerekszobai textileket kínáló KidWild vagy a hazai Mybabyhug, akiktől biopamut hurcit is vásárolhatunk. Tehát manapság aki keres, az talál, és széles palettából tud választani.
A kevesebb néha több
Az öltözködésen kívül az étkezés is fontos a környezet szempontjából, Anna ezen a téren is változtatni szeretne: „A vegán életmódot érzem a legetikusabbnak, de azt hiszem, első körben a fair trade irány felé vesszük az utat. Aztán meglátjuk.” Én egyelőre például beérem azzal, hogy próbálok minél kevesebb élelmiszert kidobni, és a gyereket arra ösztönözni, annyit szedjen, amennyit megkíván, és a boltban sem összeávásárolni mindent, ami éppen szem-szájnak ingere, Bálint választhat, de egy valamit, ehhez szigorúan tartom magam.
Dóráék családjában a papír kincs, és a gyerekei kreativitása hívta életre a Dóra által alapított, 90 százalékban újrahasznosított papírral dolgozó KreARTON-t is. A papírszemétből új dolgok születhetnek, emellett pedig arra is szeretné Dóra felhívni a figyelmet, hogy nem csak kész tárgyakat lehet vásárolni, mi magunk is alkothatunk, újrahasznosíthatunk. Foglalkozásaikon ezeket játszva nevelik bele a gyerekekben. A papírból tényleg csodák születhetnek, ahogyan láthattátok az 5 szuper, saját kezűleg elkészíthető papírjátékot felvonultató összeállításunkban is.