Előfordult már veletek, hogy úgy éreztétek, peregnek a napok, az események, de mintha csak elszállnának mellettetek anélkül, hogy igazán részt vennétek bennük? Vagy annyira rágódtatok múltbeli történéseken, vagy stresszeltetek azon, mit hoz a jövő, hogy valóban teljesen kétségbeestetek – pedig csak a fejetekben játszódtak le a dolgok? Nos, nem vagytok egyedül, az emberiség nagy része, különösen az örökké elfoglalt és tevékeny nyugati kultúra nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gondolataitok mindenhol máshol legyenek, csak ne a jelen pillanatban.
A gyógymód mindössze napi 10 percet igényel.
Napi 10 perc, amikor nem csináltok semmit, csak vagytok.
Könnyűnek tűnik? Tegyünk egy próbát! Csukjátok be a szemeteket, igen, ti, most, akik ezeket a szavakat olvassátok, és próbáljatok egy percig semmire se gondolni. Hány másodpercig megy? Fél perc sem telt még el, és máris jönnek a gondolatok, igaz?
„Mit egyek vacsira, meg kell még írnom egy jelentést, az anyósomnak jövő héten szülinapja lesz, a gyerekért ma én megyek az oviba, elfogyott a testápolóm, ma is tuti túlórázom…”
Vagy el sem kezdtétek, mert ilyen butaságokra nincs időtök, és amúgy is, egyszerre még három dolgot csináltok, miközben gyorsan átfutjátok ezt a cikket. De ha nem tudjátok a semleges, negatív, esetleg unalmas élményeket megélni, akkor hogy tudnátok részt venni az örömteli pillanatokban?
A jó hír, hogy a jelen megélése fejleszthető, és ebben segít a mindfulness szemlélet.
Mi az a mindfulness?
Magyarul tudatos jelenlétnek szokás fordítani ezt a tulajdonképpen nehezen szavakba önthető jelenséget – igazi lényegét csak akkor tapasztaljátok meg, ha rendszeresen gyakoroljátok.
Lényege abban rejlik, hogy figyelmeteket nyitottan és kíváncsian a jelen pillanatra fordítjátok, és azt elfogadjátok anélkül, hogy azonnal reagálnátok rá vagy ítélkeznétek felette.
Ezzel kikapcsoljátok az autopilot üzemmódot, amiben a nap nagy részében vagytok, és tudatosan dönthettek, választhattok.
Rájöhettek, hogy gondolataitok csak gondolatok, nem pedig a valóság.
A gondolatok jönnek és mennek, mint felhők az égen, de nem vehetik át az uralmat felettetek.
A mindfulnessnek nem célja a relaxáció – habár mellékhatásként ez gyakran megjelenik –, mert fontos, hogy elfogadjátok és megéljétek a kellemetlen, akár fájdalmas élményeiteket is, ahelyett hogy menekülnétek előlük vagy megpróbálnátok elfojtani azokat.
Mindezen pszichológiai hatások mellett kutatások igazolták, hogy a rendszeres mindfulness-meditáció még az agyi struktúrákra is jótékonyan hat, de most nem megyek bele egy neurológiai szakszavakkal megtűzdelt felsorolásba.
Inkább lássuk a gyakorlatot! Hogyan gondozhatjátok mindful-képességeteket?
Oldalakat tudnék teleírni a mindfulnessről (ahogy ezt teszem is jelenleg a szakdolgozatomban), de szerencsére ezzel nem csak én vagyok így: Szondy Máté Megélni a pillanatot című könyve vagy Jon Kabat-Zinn, a mindfulness atyjának könyvei is ezt a témát feszegetik. Sőt, Eline Snel Ülj figyelmesen, mint egy béka című könyve gyerekeknek és szüleiknek is kínál egy csomó izgalmas mindfulness-gyakorlatot!
