Egyéb kategória

„Olyan alacsony szintre csökkent a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek száma, hogy a lakosság nem fél tőlük”

Én teljességgel védőoltáspárti vagyok, így nálunk egyértelmű volt, hogy a kötelezőkön kívül más oltásokat is beadattam a nagyobbik gyermekemnek. De vajon mit gondolnak más anyukák? Utánajártam, melyek a kötelező és a választható oltások, és azt is megtudtam, mi történik azzal, aki nemet mond a kötelező védőoltásokra.

vous - 2016.02.11.
„Olyan alacsony szintre csökkent a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek száma, hogy a lakosság nem fél tőlük”

Mikor a második gyerekemet szültem, tavaly szeptemberben, úgy jöttünk ki a kórházból, hogy nem kapta meg a BCG-oltást, amit egyébként 0–4 hetes kor között kellene megkapnia, bevett gyakorlat szerint a kórházban születéskor.

Mint később megtudtam, akkor már nyár eleje óta tartott az országos oltóanyaghiány, így az újszülöttek nem kaptak BCG-oltást. Majd később, ha lesz oltóanyag – mondták, persze hogy mikor, azt nem tudták megmondani. Végül nem sokkal később megkaptuk, és az oltásért abba a kórházba kellett visszafáradni, ahol született a kislányom.

Kötelező védőoltások, de miért?

A tömeges oltásoknak köszönhetően ma már nincsen fekete himlő vagy gyermekbénulás.

Fontos tudatosítani az emberekben, hogy az oltásokkal megelőzhető fertőző betegségek ma is jelen vannak a környezetünkben, csak a védettség miatt nem alakulnak ki megbetegedések.

Magyarországon a '30-as, '40-es években csak torokgyík ellen oltottak, így évente majdnem 60 ezer gyerek betegedett meg és 2500 halt meg olyan betegségekben, amik ellen ma már oltást kapnak a kicsik.

A BCG-oltóanyag hiánya sokaknál – szerencsére a mi esetünkben nem – borította az oltási rendet. Az oltási rend egy olyan naptár, amiben meghatározták, a gyerekek milyen idős korban milyen kötelező védőoltásokat kapnak meg. Ezeket aztán az Oltási kiskönyvben vezetik.

Itthon BCG, tuberkulózis, diftéria, tetanusz, torokgyík, szamárköhögés, gyermekbénulás, gennyes agyhártyagyulladás, mumpsz, rubeola, kanyaró, hepatitis B májgyulladás ellen kötelező oltatni a gyerekeket. Akit egyébként részletesebben, akarom mondani, nagyon részletesen érdekel a téma, az böngéssze át az Országos Epidemiológiai Központ 2015-ös évre vonatkozó módszertani levelét.

Mi is az a BCG-oltás?

A BCG-oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a tbc kórokozója által okozott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) tbc-től. Magyarországon minden egészséges újszülött számára kötelező a védőoltás, s azt még a szülészeti intézményekben az élet első napjaiban, illetve legkésőbb 6 hetes korig elvégzik.

Oltásellenesség, a fejlett országok butasága

Forrás:
iStock

Egyre inkább terjed a fejlett világban az oltásellenesség trendje. Míg itthon az oltottak aránya 99 százalék, addig Angliában 2012-es adatok szerint 93 százalék volt. Ezt akkor az Országos Tisztifőorvosi Hivatal egy közleményben így kommentálta:

„…ahol a szakemberek a munkát jól, precízen és pontosan, a lakossággal együttműködve végezték, és jó eredményeket értek el, saját maguk ellen dolgoztak.

Olyan alacsony szintre csökkent ugyanis a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek száma, hogy a lakosság nem fél tőlük, mivel generációkon keresztül nem találkoztak közvetlen környezetükben a betegséggel, annak esetleges tragikus következményeivel.

Zita, a budapesti agglomerációban élő védőnő azt mondja, náluk is vannak olyanok, akik húzzák-halasztják az oltásokat, de oltásmegtagadóval nem találkozott még.

Akik egyébként megtagadják a kötelező védőoltást, különböző szankciókra számíthatnak: „Két hónapon túli elmaradásnál a védőnőnek jelenteni kell név szerint az ÁNTSZ felé. Aztán az ÁNTSZ járványügyesei szépen kérik, aztán felszólítják, aztán bírságot is kiszabhatnak. Aztán van, hogy a gyermekjólétet is bevonják” – tudtam meg Zitától.

Hozzáteszi, az ukrán határ mellett például érdemes vigyázni, mióta dúlnak a harcok, ott 50 százalék alá esett az oltottság: „Torokgyík, szamárköhögés lazán van náluk.”

Szabadon beadható védőoltások

A kötelező védőoltások mellett vannak szabadon beadható védőoltások, amelyek persze térítési díjjal járnak. Ilyen oltások például az influenza elleni, vagy a varicella, azaz bárányhimlő elleni vakcina.

Utóbbi egyébként alapos megfontolást igényel. Én a kisfiamnak beadattam, bár majd két évvel később egy óvodai járvány során így is elkapta, persze extraenyhén, hiszen csak két pötty díszelgett a hátán. A védőnő viszont a lányom esetében figyelmeztetett, jobb, ha elkapja és átesik a betegségen, hiszen az életre szóló védettséget ad, a mai kutatások pedig azt mutatják, a bárányhimlő elleni oltás csak 10-15 évre nyújt védettséget.

Köztudott, hogy aki nem esett át a bárányhimlőn, annak terhesen nagyon kell vigyáznia, hiszen a magzatra veszélyt jelenthet. Ha pedig egy kislány felnőve abban a tudatban lesz terhes, hogy ugyan bárányhimlős nem volt, de beoltották gyerekkorában, akkor közel sem biztos, hogy még él a védettsége.

A bárányhimlőről egyébként a legtöbb mami is ugyanígy gondolkodik, a kétgyerekes Szilvi például így vélekedik:

A többi ajánlottat, mint például a bárányhimlőt azért nem adatom be, mert jobb, ha egy életre kap védettséget, és az csak úgy lehetséges, ha átesik a betegségen.

A kötelezőkön kívül eső oltások közül nagyon elterjedt a kullancsok által okozott agyhártyagyulladás elleni oltás is. Orsinak, aki korábban elutasította, és a kötelezőkön kívül semmit nem adatott be, egy nyári eset megváltoztatta az álláspontját: „Egy nyári kullancs sztori miatt megijedve beadattuk. Belement a kullancs a kislányunkba, kiszedtük, de aztán beteg lett… Napokig lestem, hogy ez most annak a tünete-e, vagy nem…”

A kamasz lányok esetében a méhnyakrákot okozó HPV ellen is érdemes oltatni, de ezért korábban fizetni kellett, nem is keveset.

A 2014/2015-ös tanévtől finanszírozza az állam a hetedikes lányoknak a HPV-oltást. Ez nem kötelező, önkéntes alapon megy, annak adják be, aki kéri

– mondta Zita. Aki viszont már kijárta a hetedik osztályt, de szeretné a HPV elleni oltást, annak körülbelül 3-szor 30 ezer forintot kell fizetni, hiszen az oltást háromszor kell megismételni.

Utazás? Oltás?

A kötelező és az itthon szokásos szabadon adható védőoltások mellett akkor kell más oltásokat is megkapni, ha elhagyja az ember Európát. Külföldi utazás előtt itthon a sárgaláz, a hepatitis A és B, a hastífusz, a járványos agyhártyagyulladás, a veszettség, a kolera, a Japán-B-encephalitis, a tetanusz és a gyermekbénulás ellen van lehetőség oltást kérni. Ebben az esetben a Nemzetközi Oltóközpontot kell felkeresni.

Ajánlott cikkek