Bebizonyosodott a gravitációs hullámok létezése, ez pedig újfajta csillagászati kutatások előtt nyithat utat és megfigyelhetővé tesz eddig megfigyelhetetlen jelenségeket, például két fekete lyuk összeolvadását. A gravitációs hullámok ugyanis egyedi információt hordoznak forrásaikról és a gravitáció természetéről – nyilatkozta a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) kísérlet igazgatója.
Einstein pár hónappal azután, hogy közzétette általános relativitáselméletét, 1916 júniusában jósolta meg, hogy minden gyorsuló tömeg gravitációs hullámot kelt, és a hullámok annál erősebbek, minél nagyobb az objektum tömege.
Gravitációs hullámokat tehát elsősorban nagyszabású kozmikus események, például szupernóvák vagy összeolvadó fekete lyukak keltenek, a hullámok azonban még ezek esetében is csak olyan parányi – pár kilométeres távolság esetén a proton átmérőjének töredékét jelentő – változásokat okoznak a téridőben, hogy még maga Einstein sem hitt abban, hogy valaha mérhetők lesznek. Közvetve 1974-ben sikerült kimutatni őket, de a tudósok több mint ötven éve keresték a közvetlen bizonyítékot is a létezésükre.
Lovász László, az MTA elnöke, az áttörés kapcsán kitért arra, hogy a LIGO tudományos együttműködésben több magyar tudóscsapat is részt vett. Lovász szerint az eredmény, amely mögött több mint egymilliárd dolláros befektetés és több évtizedes műszerfejlesztés áll, az alapkutatás látványos sikere.