1. Johnny Cash levele feleségéhez, June Carterhez – 1994
„Boldog születésnapot, hercegnő!
Megöregszünk, és megszokjuk egymást. Hasonlóan gondolkodunk. Olvasunk a másik gondolataiban. Tudjuk, mit akar a másik, anélkül hogy megkérdeznénk. Néha kicsit idegesítjük a másikat. Olykor talán magától értetődőnek gondoljuk, hogy ott van nekünk a másik. De időnként, mint ahogyan ma is, elgondolkodom, és rájövök, mennyire szerencsés vagyok, hogy a legnagyszerűbb nővel oszthatom meg az életem, akivel valaha találkoztam. Még mindig le tudsz nyűgözni és inspirálsz. A legjobb hatással vagy rám. Te vagy a vágyaim tárgya, földi létem első számú értelme. Nagyon szeretlek!
Boldog születésnapot, hercegnő,
John.”
2. Beethoven levele a „halhatatlan kedveshez” – 1827
„Angyalom, mindenem, Énem! – Ma csak néhány szó, éspedig ceruzával – (a Tiéddel). Csak holnap fogom tudni biztosan, hol lakom: milyen méltatlan időpazarlás is az efféle! Miért e mély bánat, mikor a kényszerűség beszél? Fönnállhat-e másként szerelmünk, mint áldozatok árán, azzal, hogy semmit sem kívánunk? Megváltoztathatod-e azt, hogy ne légy egészen enyém, én se legyek egészen a Tiéd? – Ó, Istenem, tekints a szép természetre, és nyugtasd meg a kényszer miatt háborgó kedélyeket. A szerelem mindent követel és joggal: így vagyok én Veled, Te velem. Csak nagyon könnyen elfelejted, hogy nekem magamért és Érted kell élnem. Ha teljesen egyesülnénk, éppoly kevéssé éreznéd e fájdalmas tényt, mint én. – Utazásom rettenetes volt – csak tegnap hajnali négy órakor érkeztem ide. Minthogy nem volt elég ló, a posta más utat választott, de mily rettenetes utat! Az utolsó előtti állomáson figyelmeztettek, ne utazzam éjjel, s ijesztgettek egy erdővel, de ez csak felingerelt – pedig nem volt igazam. A kocsinak össze kellet törnie a rettenetes úton: feneketlen, puszta országút! Négy olyan postakocsis nélkül, amilyenek rendelkezésemre állottak útközben, végem lett volna. Esterházynak a másik idevezető rendes úton ugyanolyan sorsa volt nyolc lóval, mint nekem néggyel. De legalább némi örömöm volt, mint mindig, ha szerencsésen kiálltam valamit. – No de most gyorsan – vissza a külsőségekről a lelkiekre! Remélhetőleg nemsokára látjuk egymást. Ma sem közölhetem Veled észrevételeimet, amelyeket néhány nap alatt életemre vonatkozólag tettem. – Ha szíveink mindig közvetlenül egymás mellett volnának, bizonyára nem tennék ilyeneket. Szívem tele van sok mondanivalóval részedre. Ah, vannak pillanatok, amelyekben úgy érzem, hogy a beszéd még semmi. Vidulj föl, maradj az én hűséges, egyetlen Kincsem, Mindenem, miként én a Tied vagyok. A többit, ami velünk legyen, aminek velünk történnie kell, az isteneknek kell küldeniök.”
3. Frida Kahlo levele Diego Riverához
„Diego, szerelmem!
Ne feledd, ha egyszer befejezed a freskót, örökké együtt leszünk egyszer s mindenkorra, veszekedés nélkül, csak szeretjük egymást.
Viselkedj, és tegyél meg mindent, amit Emmy Lou mond.
Imádlak, jobban, mint valaha. A barátnőd, Frida
(Írj nekem!)”
4. Jimi Hendrix szerelmes sorai a „kicsi lányhoz”
„Kicsi lány…
A boldogságom benned van… oldd fel a láncokat a szívedről, és hagyd magad ragyogni –
mint az édes virág, ami vagy…
Tudom a választ –
csak tárd ki a szárnyaidat, és szabadítsd fel magad
SZABAD
Örökké szeretlek
Jimi Hendrix”
5. Oscar Wilde levele Lord Alfred Douglashez – 1893
„Drága Fiam!
A szonett, amit írtál, igencsak szép lett. Mily csodálatos, hogy azok a vörös rózsaszirom ajkaid legalább annyira jók őrült dallamokra és dalokra, mint a csók tébolyára. A te arany lelked szenvedély és költészet mezsgyéjén jár. Biztos vagyok benne, hogy az ókori Görögországban te voltál Jácintusz, akit Apolló oly bolondul szeretett.
Miért is vagy magányos Londonban, miért nem utazol Salisburybe? Menj, utazz el, hűtsd le karjaid a gótikus szépségek alkonyában, majd jöjj hozzám, amikor csak gondolod! Csodás itt minden, csak te hiányzol – de előbb utazz Salisburybe!
Örökké halhatatlan szerelemmel a tiéd,
Oscar”
Ha további híres levelekre vagytok kíváncsiak, akkor ide kattintva egy elvált nő levelét, ide kattintva pedig egy modell nyílt levelét olvashatjátok.
