Hol lesz idén a karácsony?
Mert az elején még működik, hogy külön töltitek az ünnepeket, de én már elképzelhetetlennek tartom, hogy a másik felem nélkül üljek a fa mellett. Persze a szívem is sajgott az első család nélküli szenteste miatt, de ilyen az élet. Máskülönben pedig a rálátásom is megváltozott az ünnepekre: a családom kibővült, és ez klassz dolog.
Cserébe nehéz eldönteni, hogyan, kinél töltsük éppen december 24-ét, mikor, hol legyünk, mert 7 óra kocsikázás egyik pontból a másikba azért nem piskóta. Ez majdnem olyan, mintha mi lennénk a vándorcirkusz. De tényleg.
Fejetlenség a köbön
Nálunk eleve 3 karácsony van, egy, amit kettesben töltünk, egy, amit az én családommal, egy, amit a pároméval. Na, most azt a fejetlenséget képzeljétek el, ami az ajándékozással jár. Csak csomagoltok, aztán remélitek, hogy nem hagytok otthon semmit, meg útközben se hagyjátok el. Kész tortúra, de bontáskor mindig nagy az öröm. Nálunk még nem vezettük be az ajándékozás nélküli ünnepet, de van, ahol igen, olvastátok már?
Aztán pedig a másik, mikor közlitek a családdal, hogy nem ott lesztek szenteste. Megértőek, de azért érzitek, hogy hasad a szív. Jó az ilyet előre leszögezni, hogy mindenki felkészüljön rá, legalább egy fél évvel előtte. Vagy mondjuk bevezetitek, hogy egyik évben itt, másik évben ott. És ha ügyesek vagytok, ezt úgy intézitek, hogy még pihenni is jut időtök.
A lényeg pedig úgyis az este, mikor ott vagytok, ahol. A jelenben élni, az a legfontosabb ilyenkor. Mert akkor tényleg a családi fészekben vagytok, és olyankor megérte minden: összecelluxozni a fejeteket, görcsöt kapni a hátatokban a kocsiban, idegen ágyban aludni.
Mert akkor az lesz az otthon, ahol vagytok.