Ezek néha a feledés homályába merülnek, de olykor előbukkannak, mint például most, hogy ráleltem Jay Mohler mandaláira. A férfi pamutfonalból és hurkapálcikából készít mandalákat, és azokat árulja, de már saját rajongótábora is van, akik az Etsyn rendelnek egyedi mintázatú darabokat tőle. A mandala egyébként is sokakat vonz jótékony hatása miatt, a keleti és spirituális tanok régóta használják a tudat gyógyítására és tágítására.

Bár az a nézet az elterjedt, hogy a mandala mindig kör alakú, ez nem igaz. A hangsúly a szabályos, ritmikusan ismétlődő mintákon van, melyek képesek az élőlények energiarendszerét megfelelő hullámhosszra állítani, ezáltal nyugtatni, ellazítani, és megnövelni az energiaszintet is. Nem véletlenül olyan színes minden mandala, minden színnek megvan a maga ereje és hatása, melyek fényt sugároznak felénk, kifejtve látványukkal a pozitív hatásukat.

Ez mind szép és jó, bele lehet merülni nyakig, érdemes is, a mandalák világában sokat lehet utazni, ám engem most ez a hurkapálcikás alkotás csigázott fel. Eszembe juttatta, hogy egy időben tele volt a házunk ilyenekkel, ugyanis folyamatosan gyártottam őket. Persze, nem ilyen bonyolult mintázatú darabokat készítettem, hanem csak egy, maximum kétszínűeket, amelyek még így is lassan készültek el az én gyerektempómmal. Nem volt benne semmiféle kacifántos technika, egyszerűen csak keresztbe kellett kötni a két hurkapálcát, jó erősen rögzíteni, hogy úgy maradjon, majd minden egyes pálcikán körbe kell tekerni egymás után a pamutfonalat, a belsejétől a széle felé haladva.

Órákig el lehet vele szórakozni, azt hiszem, megvan, mit fogok csinálni a paracord-karkötők után. Ha nektek is megjött a kedvetek hozzá, alább megnézhetitek, hogyan kell elkészíteni egyet: