Németh Balázs, a Siófoki Mentőszolgálat dolgozója csóválja a fejét. „Másodfokú égés” – mondja, és ez is csak azért, „mert nem hűtötted le azonnal. Nem tetted folyó víz alá az ujjad – ugye?” Én meg bevallom, hogy elmaradt. Pedig valamikor, valahol hallottam, hogy ez a legbiztosabb módszere az égési terület hűtésének.
„Az a helyzet, hogy mások is hasonlóképpen csak hallották, hogy hűteni kell a sebeket. Az már nem vésődik be, hogy tiszta folyóvíz alá kell tartani sokáig a sérülést. Azt, hogy ez csap vagy zuhany alatt történik meg, az égési terület mértéke dönti el. Nem elég néhány másodperc, hosszasan kell hűteni (15–20 percig), akkor is, ha a sérült úgy érzi, már fáj, ahogy a víz hozzáér a sérüléshez. Nem elég a vizes borogatás, és a lavórba engedett vízbe mártogatás is kevés. A bőr, szerkezeténél fogva nagyon gyorsan adja tovább a hőt – égési sérülésnél pedig a bőr belseje felé szalad mélyre a forróság. Minél gyorsabban megkezdjük a hűtést és minél tovább segítjük a bőr lehűlését, annál enyhébb lesz a sérülés mértéke. A hűtés után pedig soha ne tekerjük szorosan be a sebet, steril, laza fedőkötéssel kell tisztán tartani a területet.”
Az égési sérüléseket négy fokozatba soroljuk
Csak látszólag van jól a sérült
„Mi jellemzően a másod-, harmadfokú égési sérültekkel találkozunk, és nagyobb hatékonysággal tudunk dolgozni, ha a sérült mellett lévő hozzátartozó vagy személy már megkezdte az elsősegélynyújtást, ami nem más, mint a folyóvizes hűtés és a beteg megnyugtatása.
Fontos tudni, hogy az égési sérülés alattomos is lehet. A sérült látszólag jól viseli a nagy kiterjedésű sebeket, beszél, lélegzik, akár a saját lábán száll be a mentőautóba, aztán két-három hét után a szervezete mégis feladja a harcot.
Ennek oka a bőr, amely sokkal fontosabb szerepet tölt be a szervezet ellátásában, mint azt gondolnánk. Elengedhetetlenül fontos feladatai vannak a hőháztartásban, a fehérje-háztartásban, a szervezet folyadékegyensúlyának fenntartásában. Amennyiben nagy területen égett meg a bőr, hiába a szakszerű segítség, képtelenek vagyunk a bőr által nyújtott szolgáltatásokat maximálisan pótolni. Például lehetetlen akkora mennyiségű fehérjét vagy folyadékot bejuttatni a szervezetbe, amennyit az igényel. A létfontosságú szervek megsínylik a hiányt és összeomlanak.
Belobbanó benzin, karácsonyi égések
Évszakokhoz köthető, tipikus égési sérüléseket látunk el: tavasszal és ősszel avarégetés miatt történnek balesetek, például benzinnel öntözik meg a faleveleket, ágakat és a belobbanó benzingőz eléri azt is, aki azt hiszi, biztonságos távolságban van. Nyáron grillezés, bográcsozás közben történnek balesetek. Télen pedig a tipikus tűzbalesetek, kályhából kipattanó szikra, vagy éppen a karácsonyi tüzesetek jellemzőek.
A gyerekek odakapnak, magukra rántják vagy belepottyannak.
Ha a gyerekek szempontjából vizsgáljuk az égési sérülések gyakoriságát, akkor a forrázást kell említeni. Forró levest, teát ránt magára, az arcára a kicsi, vagy belepottyan a túl forró fürdővízbe. De gyakori az is, hogy a védelemmel el nem látott tűzhelyhez odakap a gyerek. Éppen feléri a gáztűzhely peremét és megégeti magát a lánggal.
A szem is megéghet
Sajnos az égési sérülések az annyira érzékeny területet sem kerülik el, mint a szem, vagy akár belső sérüléseket is okozhatnak, hiszen a tüzet be is lehet lélegezni, megéghet a torok, a légutak, de akár a hörgőkig is szaladhat a sérülés.
A szem sérülésének hűtése, akár a többi felületnél, tiszta folyóvízzel kell, hogy megtörténjen, majd fedőkötéssel kell védeni a fertőzéstől. Fontos, hogy a sérülés területétől függetlenül (csak az egyik szem érintett) mindkét szemet fedni kell, mert a szem párhuzamos mozgása hatással van a sérült szemre, vagyis teljes nyugalmat kell biztosítani mindkét szemnek.
Hűteni kívül-belül
A belső égési sérülések esetén a hozzátartozó nem sok mindent tehet a sérültért, ilyenkor az a legfontosabb, hogy hívjon segítséget, majd a lehető legbiztonságosabb helyzetbe hozza, és figyelje reakcióit – mert ha súlyos, sokkos állapotba kerül a beteg, az akár az életébe is kerülhet. Fontos azonban a folyadék pótlása – nemcsak a garat égési sérülése okán (ami a hűtést is elősegíti), de az összes égési sérülésnél, mert a szervezet hatalmas folyadékveszteséget szenved el, azonnal és minél nagyobb mennyiségben kell gondoskodni a pótlásról.
Bőrbe égett műszálak
Fontos információ lehet az is, hogy a bőrbe beleolvadt, ráégett ruhadarabokat ne akarjuk eltávolítani. A hűtést azzal együtt, azon keresztül kell az elsősegélynyújtás során megvalósítani, ugyanis, ha megpróbáljuk például a combra égett műszálas nadrág maradványait lerántani, akkor az égési terület súlyos roncsolódását idézhetjük elő. Az egészségügy majd speciális eszközökkel, steril körülmények között eltávolítja a bőrbe égett műszálas anyagokat, azt otthon soha ne akarjuk megoldani.
Speciális, komplex segítség
A folyóvizes hűtés mellett óriási segítség lehet a kisebb sérülések ellátásánál azoknak a speciális hidrogéleknek a használata, amelyek egyszerre hűtik, hidratálják és fertőtlenítik az égett területet. A mentőszolgálat eszköztárában is szerepelnek ezek a gélek, arcmaszk, valamint az a takaró is, mely a nagy területen megégett test esetén nyújthat akár életmentő szerepet is. Ezek beszerzése azonban nem akadálymentes, a mentőszolgálat saját alapítványán keresztül (is) próbálja biztosítani a folyamatos ellátást. Egy takaró például ötvenezer forintba kerül, fél éve használták el az utolsót.”
Nem tudom, mikor, de az már biztos, hogy tönkrevágtuk a húsvétot. Nem ünneplünk már otthon, a hagyományok kiveszőben vannak, és azt sem tudnám már megmondani, mikor kezdtek zárt ajtókon kopogtatni a locsolkodók, de az biztos, hogy ez vezetett ahhoz, hogy a locsolók is inkább wellnesshétvégére mentek húsvétolás és locsolkodás helyett.
