Sosem felejtem el, mikor egy ismerősöm a szakítása után, mikor találkoztunk, hosszas lelkizés és kibeszélés után nekem szegezte a nagy kérdést:
Letörlöd az exem az ismerőseid közül, ugye?
Egy ideig csak pislogtam, majd átfutott az agyamon mátrixszerűen, hogy hát mi az exével jó barátságban vagyunk, utána a megértés hulláma is átsuhant rajtam, hiszen érthető, miért kérdez ilyet. De hékás, nem oviban vagyunk! Ott még elmegy ez az összevesztünk Janival, Katival, most már álljál vagy mellém vagy mellé dolog, de így huszonév fölött ez már nem így működik.
Szakítás után sosem egyszerű a barátokat kezelni, sok függ attól, hogy miért váltatok szét, hogyan, és hogy kivel milyen viszonyban voltatok. Az viszont biztos, hogy egymás ellen uszítani a barátaitokat nem jó.
Mit tehetsz?
Mondjátok el a barátaitoknak, nem várjátok el tőlük, hogy állást foglaljanak egyikőtök mellett. Ez nem erről szól. Attól, mert a ti kapcsolatotok véget ért, még a barátaitok jóban maradhatnak mindkettőtökkel, mindössze mostantól nem egyszerre fogtok találkozni, hanem külön-külön. Azt pedig meg tudjátok beszélni, hogy mennyire szivároghat be ebbe az exetek, beszélhettek-e róla, mit akartok tudni vagy nem tudni róla a jövőben. Ennyire egyszerű, és persze mégsem.
Átrendeződhetnek a viszonyok
Durvább szakítások esetén előfordulhat, hogy a közös barátok valamelyikőtök ellen fordulnak. Ilyenkor kicsit átrendeződnek a viszonyok. De ne búsuljatok, ebből legalább kiderül, hogy ki áll mellettetek a bajban, és kiben bízhattok igazán. A többiért meg nem kár.
Igaz?