vous - 2015.08.15.
Inspiráció a pólóhoz?
Pikkpackos a fűzéstől lesz, ezért a pólót ugyanazzal a lyukasztási elvvel lyukasztom majd ki, ahogyan a cipők is készülnek. Ezután pikkpackos cipőfűzőket fűzök majd bele, és ezzel feldíszítem és fesztiválhangulatúvá teszem.
A munkád elengedhetetlen kelléke?
Sajnos jelen pillanatban a számítógép. Ha az elromlik, akkor végem. Az utóbbi időben kreatív munkát nem nagyon tudok végezni, mert a Pikkpack körül annyi a technikai, gyakorlati teendő, hogy ezek nem engedik meg. Viszont úgy gondolom, az új termékek gyártástervezésében is rengeteg kreativitás van. Az én fő feladatom egyébként a kreatív brand vizualizációja, a gyártás, a logisztika, alapanyagok beszerzése, az új vásárlók adatbázisának a kezelése, új kapcsolatok kiépítése, fenntartása…
De egyébként egy egész csapat áll a Pikkpack mögött. Balog Andrással kezdtük el, aki jelenleg a vőlegényem, de szeptemberben esküszünk. Amikor a leendő férjemmel elkezdtünk együtt dolgozni, akkor én nagyon féltem, hogy mi lesz. Ő napi nyolc órában a Prezinél dolgozik, tehát nem vagyunk egész nap összezárva, de nekem mégis nagyon nagy félelmem volt, hogy tönkremegy bele a kapcsolatunk.
Mindig is gyakorlatias ember volt, és azt mondta: ha nem megy, akkor nem megy, akkor abbahagyjuk, de nem engedjük, hogy rámenjen a kapcsolatunk.
Mindent meg lehet vele beszélni, érvekkel meggyőzhető. Őt a dizájn nem annyira érdekli, sokkal inkább az üzleti stratégiák, hogy olyan döntéseket hozzunk meg, amelyek hatékonyak – ha nincs egy ilyen ember mellettem, akkor nem is tudom ezt megcsinálni. Tőle megtanultam, milyen fontos számolni már a legelejétől.
A márka diplomamunkának készült, de már akkor úgy terveztem, hogy ez egy működőképes vállalkozás legyen, azt nem hittem, hogy ennyi járulékos feladat lesz. Egy évet dolgoztam a WAMP-nál rendezvényszervezőként, rengeteg dizájnerrel találkoztam, és láttam, hogy hány év és mennyi munka, mire beérik egy márka – ezért sem gondoltam volna, hogy nekem ilyen gyorsan sikerül. Rengeteg kitartás és türelem kell, ha ez nincs, akkor elvesztél. Mi ezzel napi szinten megküzdünk, hiába néz ki úgy kívülről, hogy ez egy működőképes valami, akkor lesz az, ha majd eltart minket, és jelenleg itt még nem tartunk.
Egy jó reggeli a városban?
Mindig otthon reggelizem, nagyon ritkán, ha elmegyek reggelizni, akkor az azért van, mert kora reggel van egy megbeszélésem. Nagyon szeretem az új, modern kávézókat, mint például az Espresso Embassyt, de a kommerszebbekre is nyitott vagyok, mint például a Costa Coffee. Egy reggelizőhelyben az a fontos, hogy jó atmoszférája legyen. Nálunk a konyhában jó atmoszféra van; indulás előtt mindig megpirítom a kis kenyeremet, megfőzöm a teámat, és gyakorlatilag ennyi, nem bonyolítom túl.
A lényeg, hogy mire bejövünk fél 9-re ide a napindító megbeszélésre, amin minden reggel az egész csapat itt van, addigra én már megreggeliztem. A megbeszélésen összeírunk körülbelül hat teendőt, amit aznap mindenképpen el akarunk végezni. A munkaidőm körülbelül este hat óráig tart, ezt nagyon szigorúan veszem, mert sajnos egy saját vállalkozásban el tud veszni az ember.
Notesz vagy szövegszerkesztő?
Én a naptáramba írom a napi teendőket, ott pipálgatom, amit megcsináltam. Online van egy csomó dokumentumunk, egymással ott kommunikálunk, de saját magamnak post-iteket használok, és a Moleskine naptáramat. Imádom a színes post-iteket!
Ikonod?
Még az egyetem alatt, amikor elkezdtem csinálni az origami-cipőket, akkor nagy hatással volt rám egy tervező, Marloes ten Bhömer. Ő nem annyira hordható, sokkal inkább konceptuális cipőket tervez, viszont az elvek, amiket használ, nagyon tetszenek, annak ellenére, hogy én funkcionalitásmániás vagyok. A divattervezők közül pedig Stella McCartney a környeztettudatossága miatt.
Napi mantra?
Konkrétan nincs, de a monitoromra nemrég kiragasztottam egy szöveget:
Jó a humorérzéked, és élvezed az életet.
Azért raktam ezt ki, mert a saját vállalkozásban az élvezem az életet rész sokszor elveszik. Persze a sok pozitív visszajelzés a vásárlóktól megdobja a mindennapokat.
Dizájn vagy praktikum?
Összhangban kell lennie, fontosak az arányok. A dizájnnak a funkcionalitást kell segítenie. Egyszer úgy neveztem ezt, hogy a szép funkcionális. A szép dolgok növelik a hétköznapi boldogságunkat.
Amit senki nem gondolna rólad?
Dzsesszt énekeltem, és hastáncolok – ezt kevesen tudják rólam. Ez az a táncforma, ami engem megnyugtat. Szerintem a bőrös szakma elég férfias, a női oldalamat, a finomságot a hastáncban élem ki.
Mivel közlekedsz?
Biciklivel. Nyáron kizárólag bringával. Itt kint áll a rózsaszín biciklim, Delloni kisasszonynak hívják.
Legutóbbi könyv/film, ami nagy hatással volt rád?
A Monty Python-os John Cleese Na, szóval… című könyvét nemrég olvastam. Ő egy nagyon intelligens és kreatív ember, kíváncsi voltam, milyen életút áll mögötte. Nagyon humorosan ír, közben meg érdekes bepillantani a gyerekkorába, megtudni olyanokat, amiket kívülről nem is gondolnál. Ezt saját magammal kapcsolatban is megélem, hogy a Pikkpack kívülről nagyon szuper és csili-vili, mi meg itt belül napi szinten éljük meg a nehezebbnél nehezebb feladatokat.
Ő világított rá arra is, hogy a kreativitás nemcsak úgy jön, hanem azt is ugyanúgy munkaszerűen kell végezni.